A város fekvése.
A város fekvése.
Körmöczbánya szabad királyi és főbányaváros, Bars vármegye északkeleti, Zólyom, Túrócz és Nyitra vármegyékkel határos részében és pedig északról dél felé nyúló, egyrészről a körmöczi Stósz, a kékelői Stósz és Dornstein, másrészről pedig Vollehenne, Revolta, Kalvária (hajdan Schulersberg) és Galgensberg nevű hegyektől környezett mély völgykatlanban fekszik, mely katlan ép ott, a merre a város terjed, három völgybe ágazik el, miért is a város képét egy pontról sem lehet teljes egészében látni. Noha a tenger színe fölötti magassága 550 méter, éghajlata nem zord, mert a míg az északi szelektől magas hegyek védik, addig a fővölgy, déli irányban, az enyhe déli szelek előtt nyitva áll.
Fővize a körmöczi patak. A város keleti oldalán terjedő és szürke trachit-kőzetből álló, tágas és meglehetős nagy medenczét alkotó hegységben, számos forrásból fakad s a zólyomi völgyet elhagyva, a város alsó részében egyesül azzal a vízzel, mely Túrócz vármegyéből a vízválasztón át, 25 km. hosszú úton, a XIV. évszázadban épült vízvezetéken vezettetett a bányák számára Körmöczbányára. Ez a vízvezeték ma is jókarban van.
A Jánoshegy felé vezető völgynek hajdani neve Alter-Grund. Ez kelet felé ágazik el. Az ág neve Schwarzgrund. E völgynek két hatalmas hegy, a Dornstein és a kékelői Stósz alkotja a falát és a határát. Víze egy sekély patakocska. A Neugrund nevű zöld trachitvölgynek meg épen alig van vize, mert a mi volna, azt az ott levő bányákba vezették le és 2 km. hosszú úton halad a föld alatt, honnan a város déli oldalán, „Vörösvíz” elnevezéssel bukkan fel.
87A keletről (zólyomi völgy) jövő körmöczi patak már a XIV. század óta fennálló két, 2480 és 1520 méter hosszú vízvezetéken jön és ellátja a várost mosó- és egyéb házi szükségleteknek szolgáló vízzel. Az 1885-ben 26,000 forintnyi költséggel épült vascsövű vezeték pedig ugyanabból a völgyből egészséges ivóvizet hoz a városba. Hossza, forrásától kezdve egészen a városig, 1922 méter. Itt elágazva, 23 nyitott kútnak és 3 hydrantnak szolgál. Az elágazások összes hossza 966 méter.
A Túrócz vármegyéből ide vezetett víz, vagyis az ú. n. fővízvezeték, keletkezésétől kezdve csakis a bányászat szolgálatára van rendelve és a zúzóműveknek, aknáknak, pénzverőnek, papirgyárnak és egy őrlő-malomnak nyújtja a szükséges hajtóerőt. Azelőtt az 1880-ig fennállott kohóművek is felhasználták ezt a vizierőt, mely most világítási czélokra elektromos áramot fejleszt.
