A városi jegyző.
A városi jegyző.
1328-tól kezdve Körmöczbányának csak egyetlen hivatalnoka volt és ez volt a városi jegyző. Ő végezte a biró minden írásbeli teendőjét és ezért állandó fizetést húzott. A jegyzői teendőkön felül még a számadási könyveket is vezette. A XVI. században már aljegyző is szerepel mellette, a ki 1592-ig helyette vezeti a számadásokat, a midőn ezt a munkát a számvevő veszi át.
A város jegyzője csak művelt, a jogtudományokban is jártas és a németen kívül latinul is tudó egyén lehetett, hogy kiküldetéseknél és követségeknél is megállja a helyét.
A város jegyzőinek legkiválóbb alakja Thieles Lénárd, blaufuszi (Kékellő) parasztfiú volt, a ki már mint a körmöczbányai latin iskola rektora, de főleg később, mint a város jegyzője és három izben birája, kitünő szolgálatokat tett a városnak. Kiváló tulajdonságait Miksa király is jól ismerte és két izben felkérte Körmöczbányát, hogy küldje hozzá jegyzőjét, egyszer Aachenbe és egyszer Kölnbe, hogy birodalmi ügyekben véleményét meghallgathassa. Kiválóbb jegyzőit a város azzal is megjutalmazta, hogy városi birákká választotta meg őket. Ily kitüntetésben részesültek: Guglinger Farkas 1542-ben, 1546-ban és 1550-ben, Thieles Lénárd 1574-ben, 77-ben és 81-ben és Budner Illés 1624-ben.
A jegyzőnek a XVI. század közepéig 52 forint volt az évi fizetése, a mit később heti 2 forintra és 1572. évi szeptember 5-től heti 3 forintra emeltek. Azonkívül 1491-től a tanácsosok és később a választott község tagjai névjegyzékének szerkesztéséért és a városi könyvbe való bejegyzéséért évenként külön egy aranyat kapott, továbbá bizonyos újévi ajándékot, szabad lakást vagy lakáspénzt és egyéb természetbeli járulékokat. Az aljegyző rendesen fél annyit húzott a város pénztárából. Állandó irodatiszteket a város csakis a XVII. század második felében kezdett alkalmazni. Meg kell még említenünk, hogy Thieles Lénárd 1567-ben a bányavárosi szövetség jegyzőkönyveit hozta létre és 1574-ben rendes telekkönyvet kezdett vezetni, melyet 1860-ig szakadatlanul folytattak.
A második hivatalnok a várkapitány volt, a ki az 1529-ben a város védelme szempontjából 4 negyedre osztott polgárságnak a főparancsnoka volt. A várkapitányt élethossziglan választották meg és ekként új hivatalt szerveztek. Első várkapitány Schwab Gáspár volt, a kit 1527-ben tanácsosnak választottak meg és mindkét hivatalában megmaradt haláláig. Ez az állás csak 1579-ben és 1580-ben állott üresen, de azután ismét betöltötték és így volt 1594-ig. Mikor azután Pálffy Miklósnak, a dunáninneni 103csapatok főkapitányának, sikerült a törököket Felső-Magyarországból kiszorítani, megszünt a veszedelem és vele együtt a várkapitányság is. 1652-ben ugyan rövid időre ismét feltámasztották, Bethlen Gábor korában pedig 1621-től 1639-ig fennállott. Az utolsó várkapitány Pösch György volt, de csakis egy évig: 1644-től 45-ig. A várkapitánynak, kit néha városi kapitánynak is neveztek, eleinte 1 frt 5 dénár fizetése volt, később azonban ezt a fizetést még heti 1 frttal gyarapították.
KÖRMÖCZ. – A FELSŐ UTCZA 22. ÉS 23. SZ. RÉGI HÁZAK.
Saját felvételünk
