Az ellenreformáczió.
Az ellenreformáczió.
E nyugalomból az ellenreformáczió mozgalmai verték fel. Szelepcsényi György, esztergomi érsek, bevádolta a várost, hogy a Wesselényi-féle összeesküvésben résztvett. Körmöczbányát tehát 1673-ban német és horvát katonaság szállotta meg, a lakosokat a pozsonyi itélőszék elé hajtotta és kiszolgáltatta a pozsonyi kamarának, melynek élén Kollonics Lipót állott.
A bányavárosok régi szövetsége 1673 után meglazult, a mi Körmöczbánya jelentőségét erősen csökkentette, mert 1674 után csakis az egyes felek által megfellebbezett perek elintézése maradt a bányavárosok közgyűlésének hatáskörében, míg a többi ügyek megszüntek közös ügyek lenni.
Körmöczbánya a XVIII. és XIX. században is több uralkodót látott a falai között. 1751-ben Mária Terézia, férje: Lotharingiai Ferencz kiséretében látogatta meg a várost. Az utóbbi ez alkalommal a bányákat is megnézte és az a bányászkalap, kabát és nadrág, a melyben az aknában és tárnában járt, valamint az az ék és öklöcs, a melylyel dolgozott és néhány arany- és ezüst-érczet vájt le, most a városi múzeumban van. 1764-ben II. József Lipót testvérével és sógorával Albert szász herczeggel jelent meg Körmöczbányán és szintén megnézték az itteni bányászatot. Józsefnek arany-brokátból készült kabátja, valamint Lipót és Albert ezüst-brokát kabátjai, a melyekben itt jártak, szintén a városi múzeumban vannak. 1830-ban I. Ferencz és 1852-ben Ferencz József király is vendége volt a városnak. Régi királyaink közül okiratilag csak Zsigmond király látogatása bizonyítható, a ki itt 1404-ben és 25-ben megfordult.
1872-ben elvesztette Körmöczbánya ősrégi törvényszékét és mivel 10,000 lakosa nem volt, 1877-ben törvényhatósági jogát is. Azóta Bars vármegye törvényhatóságához tartozik, a hova önkényt csatlakozott.
Most is szabad királyi és főbányaváros a czíme. Fényes szerepe volt, fényes és dicsőséges volt a multja is.
KÖRMÖCZ. – A VÁROSI PECSÉT.
Márton Jakab rajza
