Keletkezésének ideje.
Keletkezésének ideje.
Bolszky János a „Memorabilia Septem Montanarum Civitatum” czímű, 1622-ben megjelent művében azt állítja, hogy Körmöczbányának eredetileg az lett volna a rendeltetése, hogy a – szerinte – a mostani Túrócz vármegyében fekvő Eburum vagy Eturum nevű fejedelmi várost a Garam völgyéből netán betörő ellenség ellen megvédje. Ezek szerint Körmöczbánya fennállását a Krisztus utáni II. vagy III. századba teszi.
Korabinszky Lexikonja szerint Saskővár német urai, a kik e vidéken vadásztak, a XI. vagy XII. században alapították Körmöczbányát.
De Bolszky Jánosnak az állítása nincs annyira okadatolva, hogy elfogadható legyen és nem is látszik valószínünek. Korabinszky állítása pedig 108egyszerű mese és hasonlít a XVIII. század 60-as éveiben keletkezett egyéb történeti valótlanságokhoz.
A gazdag körmöczi levéltár II. tónusában, 51. fons 1-ső csomag 55, szám alatt levő ügyiraton 1614-ben valaki feljegyezte, hogy Selmeczbánya 745-ben, Körmöczbánya 770-ben, Beszterczebánya 1345-ben, Zólyom 795-ben, Eperjes 1374-ben és Lőcse 1245-ben keletkezett. Ezek az adatok azonban nem megbízhatók. A régi körmöcziek maguk sem tudták, hogy városuk mikor keletkezett, mert az I., 11., 1., 4. alatti 1441-ben kelt oklevélben azt mondják, hogy Róbert Károly új gyarmat gyanánt alapította, holott épen Károly király mondja az itteni kamarát már ősréginek.
KÖRMÖCZ. – IV. BÉLA OKLEVELE 1263-BÓL.
KÖRMÖCZ. – AZ 1263-IKI OKLEVÉL ÁTIRATA 1295-BŐL, III. ANDRÁSTÓL.
A körmöczi bányászat korának komoly kipuhatolásával először Windakiewicz Ede szélaknai kincstári bányatiszt foglalkozott, a ki a még meglevő bányászmunkák alapján a selmeczi és a körmöczi bányászat keletkezését 109iparkodott kikutatni. Mint szakember, kinek a selmeczbányai levéltárakban található adatok is rendelkezésére állottak, sikeresen oldotta meg feladatát, a mit a körmöczi levéltárban lévő, de előtte ismeretlen oklevelek és adatok is tanúsítanak.
Fárasztó munkájának eredményét a „Jahrbuch der k. k. Geologischen Reichsanstalt” czímű könyv második füzetében tette közzé. Szerinte a körmöczi bányászat kezdete a IX. századba tehető. De Windakiewicz csakis a városon kivüli bányászattal foglalkozott. Arról, hogy Körmöczbánya mai helyén is volt hajdan bányászat, úgy látszik, nem volt tudomása.
KÖRMÖCZ. – AZ 1359-IKI NAGY LAJOS-FÉLE OKLEVÉL.
Magában a városban, a különféle ásatások alkalmával, ősrégi bányászmunkálatok kerültek napfényre.
A körmöczi patak szintjében, már két kulturréteggel fedve, ősrégi olvasztó helyeket, a főtéren, a hajdani bányamalmok tagadhatatlan maradványait, továbbá három ősrégi tárnát és végre nagy kiterjedésű salak- és egyéb hányásokat fedeztek fel. Azon a helyen, a hol a körmöczi két fővölgy találkozik, még a külszinti bányászat tagadhatatlan nyomai is láthatók. Ha tehát mindezt tekintetbe veszszük és Windakiewiczczel együtt, a még meglevő bányászmunkák alapján, az itteni bányászatnak a korát hozzávetőleg megállapítani akarjuk, akkor bátran mondhatjuk, hogy a körmöczi bányászat és vele együtt a város, Krisztus születése korában már fennállott, mert oly olvasztó helyek, melyeket már két kulturréteg föd, fiatalabbak nem lehetnek.
