A Lévai család.
A Lévai család.
Becsei Imre utódai a lévai várnagyságban fiai Vesszős és Töttös lettek. Ez utóbbinak az idejében, 1344-ben, Léva fele a zobori apátság birtokába jutott és a nyitrai káptalan határokkal különítette el. A vár azonban ekkor is királyi birtok maradt. Nagy Lajos uralkodása alatt Léván több ízben tartottak nádori közgyűlést, így 1351-ben, midőn a Vezekényi és Zechei családok igényperét hozták rendbe. 1367-ben a király elrendelte, hogy, jóllehet Léva a királyi várak sorában megmarad, a vár javadalmainak egy részét ad honorem, vagyis hivatalos fizetés és jövedelem fejében László oppelni herczegnek és nádornak adja. Így 1381-ben Deméndy László nagyváradi püspöknek és hozzátartozóinak szintén a vár jövedelmeiből engedték át az ehhez tartozó Garam-Újfalu községet. Azonban Gara Miklós nádor Lévánál gyűlést tartott és azon kimondotta, hogy a vár jószágai elidegeníthetetlenek. De mikor Zsigmond trónra jutott, túltette magát ezen a határozaton, a mennyiben 1395 táján Lévát Sárai Lászlónak, Temes vármegye főispánjának adományozta. Fia Péter használja először a Lévai nevet, ki Vajdafi néven is szerepel, de gyakran Lévai Cseh Péter néven is, mivel a husziták elleni harczokban több ízben kitünt. Zsigmond király kegyeivel halmozta el, úgy hogy nemsokára vajda lett. Hatalmával és befolyásával azonban Léva és vidéke rovására visszaélt. Utóda fia László volt, ki a Cseh melléknevet már elhagyta és csak Lévainak nevezte magát. Sokat harczolt Giskra ellen, de a sághi monostort is megtámadta és kirabolta. Fiát, Jánost csak többrendbeli pereiből ismerjük. Azonban egy 1506-iki oklevél szerint Lévai Zsigmond, János fia, Ulászló király beleegyezésével, Haraszti Ferencznek és nejének engedte át Léva várát és a hozzá tartozó községeket, mint hasonfelű zálogos birtokokat.
Lévai Zsigmond II. Lajos alatt Bars vármegye főispánja volt s a királyi udvarban titkári hivatalt viselt. Midőn az ország a két király között pártokra szakadt, Zsigmond második neje: Petrovich Anna, ki a Szapolyai-párti Péternek a nővére volt, nemcsak férjét, hanem a vármegye legnagyobb részét is a király pártjára vonta. Ezért azután I. Ferdinánd 1529-ben Lévai Zsigmondot hűtelennek nyilvánítja és Léva várát, tartozékaival együtt nejének: Anna királynénak adományozza.
