A város költségvetése. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

A város költségvetése.

A város 1902. évi költségvetése a következő:

I. Házi pénztár:

mely a 93,309 K 25 fillér állami adó után kivetett 45% községi pótadó által nyer fedezetet.

1. Főbb bevételi czímek nehánya:
földek haszonbéréből	4612 K 14 f
épületek bére	6633 K 91 f
vágóhíd jövedelme	5000 K – f
helypénzből	20000 K – f
gabona mázs. jövedelme	3800 K – f
főgimnázium bevétele	17212 K 70 f
elemi iskola jövedelme	1952 K 56 f
iparostanoncziskola jövedelme	1930 K – f
kereskedő tanoncz-iskola jövedelme	1320 K – f
homokbánya jövedelme	3000 K – f
községi közmunkából	1945 K – f
laktanya kölcsön törl. megtérítéséből	8360 K 29 f
vámút kölcsön törl. megtérítéséből	5650 K – 92 f
bor, hús fogyasztási állami adókból	25000 K – f
bor, hús, szesz fogyasztási adópótlék	11963 K 98 f
államsegélyből	15733 K 28 f
b) Főbb kiadások nehánya:
tisztviselők fizetése és lakbére	34760 K – f
rendőrök és szolgák járandósága	11335 K – f
helypénzszedési kiadás	2000 K – f
főgimnázium kiadása	17212 K 70 f
elemi iskolákra	10675 K 80 f
iparos-tanoncziskolára	3380 K – f
kereskedő-tanoncziskolára	2690 K – f
óvodára	2000 K – f
irodai szükségletek	3600 K – f
adókra	1630 K 24 f
Magyar Jelzálog Hitelbank 560,000 kor. kölcsönére törlesztés	29960 K – f
külvilágításra	4000 K – f
önkéntes tűzoltóknak segély	1600 K – f
adományok	1250 K – f
utczák kövezése, asphalt fentartása	8023 K – 36 f
megyei pótadók	2218 K 96 f
községi közmunka	1946 K – f
szegényekre	904 K – f
bor, hús fogyasztási adómegváltás	25000 K – f
államsegélyből tőkegyűjtésre	14933 K 28 f
közútak és határrendezés	2000 K – f

II. Laktanya-alap.

a) Bevétel:
kincstártól évi bér	10883 K 35 f
vármegyei katonai beszállásolási alapból	4000 K – f
összesen	14883 K 35 f
b) Kiadás	14883 K 35 f

III. Államút-alap.

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?