Hatósági és társadalmi intézmények 1868 óta.
Hatósági és társadalmi intézmények 1868 óta.
Azonban kerültek örvendetes esetek is a város életében. 1868-ban a város járásbiróságot és kir. közjegyzőséget kap, a szolgabiróság szintén megmarad, 143ámbár egy ideig Nagy-Sallóban székelt és csak 1884-ben helyezték véglegesen ide. 1869-ben a barsmegyei 61-ik honvédzászlóaljat helyezik Lévára és a katonaság számára 1870-ben kaszárnyát építenek. Mivel egy ideig az ipolysági honvédzászlóalj a városban volt, 1897-ben, 117,000 frt költséggel, a kaszárnyát kibővítették és újjá alakították. 1870-ben megalakul a zsidó nőegylet és megnyílik az állami tanítóképző intézet. 1871-ben alakult a dalegyesület, 1872-ben a nagynevű Szepesy Imre, szőlővárosa kegyesrendi temploma számára oltárképet adományoz és fényes alapítványnyal megveti a leányiskola és kisdedóvó alapját. 1872-ben a „Lévai Takarék- és Hitelintézet” néven megalakul a második pénzintézet, mely szintén tetemes összeget áldozott köz- és jótékony czélokra. 1872-ben keletkezik a lévai népkör, ugyanez évben a lévai nőegylet, mely 1882-ben alapította a Stefánia-árvaházat. 1876-ban alakul a tűzoltó-egyesület és ekkor határozatkép kimondják, hogy a házakat ezentúl sem szalmával, sem náddal födni nem szabad. 1879-ben a házak száma 756 volt, a lakosoké pedig 6772. 1880-ban közadakozásból felépítik a megyei kórházat. A nyolczvanas években nagyobb gondot fordítanak az utczák kövezésére, a világításra és az időközben alkotott sétatér rendezésére. 1885-ben kiépül az esztergom–nána–csatai, 1887-ben a csata–lévai és 1896-ban a léva–garamberzenczei vasútvonal. Ez idő óta a kereskedés és a forgalom erősen emelkedik és ebben nagy része van az 1888-ban alakult Kereskedelmi Csarnoknak is. 1890–91-ben a város utczáinak a gyalogjáróit aszfaltozták, a főbb utczákat pedig és 1896-ban a nagy teret kikövezték. 1898-ban az országútat a városon végig keramittal vonták be. 1889 augusztus 1-én a városban pénzügyigazgatóságot állítottak fel, 1894-ben alakult a barsmegyei Népbank fióktelepe, melyet az aranyosmaróti központból vezetnek. 1899-ben – a phylloxera által tönkretett szőlők felújitása czéljából – a földmívelésügyi miniszter Léván állami szőlőtelepet létesített, – 1901-ben a város – Bódogh Lajos polgármester kezdeményezésére – pénzügyeit rendezte, a multban elköltött alapokat megtérítette, s apró adósságait konverzió utján kiegyenlítette. 1902-ben a helypénzszedési és vásártartási jogot – a vásártér tulajdonjogával együtt – a lévai uradalomtól 47080 koronáért megváltotta, 200 ezer korona költséggel díszes városház-épületet emeltetett és elhatározta a város villamos világítását. – Ugyancsak a földmivelésügyi miniszter 1902. év őszén elrendelte állami gyümölcsfa-iskolának Léván leendő felállítását.
Léva. – A LÉVAI MŰMALOM.
Münz Márk felvétele
A Léva és vidéke róm. kath. népnevelők egylete 1884-ben, a kath. legényegylet 1887-ben, az iparos olvasó kör 1891-ben, a katholikus kör 1893-ban, a torony-építő egylet 1896-ban, a kereskedő ifjak társulata 1896-ban és a zsidó fillér-egylet 1898-ban alakult. Ezenkivül van temetkezési egylet is. A kaszinó 1441885-ben tartotta meg 25 éves jubileumát s ez alkalomból 1000 frtos ösztöndíj-alapítványt tett egy főgimnáziumi tanuló megjutalmazására. 1889-ben a kaszinó házat vett, azt újonnan felépíttette és kényelmesen berendeztette.
