ÚJBÁNYA. Irta Baumann Samu
118ÚJBÁNYA.
Irta Baumann Samu
Irta Baumann Samu
Az 1337. év körül néhány bakabányai polgár, kik közül kettő: László fiai Miklós és Péter névszerint is ismeretesek, a garam-szent-benedeki apátság határát alkotó Bükk-Sebnicze patak mellett, a benedeki konventtől malomhelyet vettek bérbe, oly feltétel mellett, hogy a felépítendő malmot csak a konvent engedélyével adhatják át másoknak s hogy bér fejében évenként minden kerék után egy negyed ezüst márkát és ajándékban egy latot (ezüstöt) fognak adni. (Fejér, Cod. Dipl. VIII. IV. 233.) Hogy akkor itt már több bányász is megszállott, mutatja az oklevél szövege, mely már „hospites in novis montanis”-t (új hegyi vendégeket) említ és mutatja az is, hogy a malomhelyek e patak mentén már fel voltak osztva, mert az említett malomhely, alulról felfelé számítva, a negyedik volt.
Újbánya. – HENZMANNUS IZENIENKEL CZÍMERE AZ ÚJBÁNYAI SZENT ERZSÉBET TEMPLOMON.
Baumann Samu rajza
E bányának a megkezdése és a bányahely megszállása Kadold kir. kamaragróf és a bakabányai hatóság közreműködésével történt. E telep azonban ekkor még nem volt község, sőt még külön neve sem volt, hanem csak a patak neve után: Schewnicze, Sevniche néven említtetik. 1346-ban már „Sebniche bania alio nomine Kunsperg” körülírással szerepel és 1347-ben „nove montis, quondam Schebeniczbach, pro nunc vero temporis Königsperg” alakban van említve. (Eszt. képt. levéltár lad. 40. 2. 33.) Latin neve „De Monte Regis”, vagy „Montis Regis” csak 1397-ben említtetik először.
A város megalakulása.
Vásárok.
Bányászat.
Elemi csapások.
1848/49.
A lakosság száma.
Mezőgazdaság.
A bányászat beszüntetése.
A város fekvése.
A régi vízvezeték.
A külső telepek.
Nevezetesebb épületei.
A malomkőbányászat.
Az agyagipar.
A hitelintézetek.
Az óhutai üveggyár.
Közigazgatás.
A város birái.
Városi tisztviselők.
A város vagyona.
