A kistapolcsányi uradalom.
A kistapolcsányi uradalom.
A vadászat szempontjából az első helyet József főherczeg kis-tapolcsányi uradalma foglalja el, mely nemcsak a vármegyében, hanem Magyarországon is egyik legjobb és legjobban kezelt vadászterületnek mondható. 249Ez az úgynevezett magas vadászat non plus ultrája, minden igazi vadászember Eldorádója.
A ma már mintegy 45,000 holdat kitevő vásárlások és újabb bérletek által folyton növekvő pagonynak mintegy kilencztized része lomberdő. A kezelését ennek a kitünően beosztott pagonynak, költséget, fáradságot nem ismerő, kiváló szakértelemmel, maga József Ágost főherczeg irányítja.
A vármegyében itt van a legtöbb fővad, itt vannak az ország északnyugati részének legerősebb szarvasbikái. Az itteni agancsok nyerik el, és méltán, (már több év óta) az országos agancskiállítások első és főbb díjait.
A 10–12 kilós, sőt még súlyosabb XVIII-as, XX-as és XXII-es agancsok maholnap leszorítják az első helyről az úgyszólván világhírű mármarosi és ungi szarvasokat. Igaz ugyan, hogy az utóbbi években, mondhatni túlságosan, mintegy 1000–1200 darabra szaporodott föl a fővadállomány, ez pedig rendesen a minőség rovására esik, ezt azonban a kedvező növényzeti vegetáczió, a rendszeres lelövés, nagyrészt pedig az időnkénti fajfelfrissítés fogja ellensúlyozni.
A mult évben is a kis-jenői vadaskertben befogott mármaros-bakonyi keresztezésű mintegy negyven darab fővadat eresztettek ki a kis-tapolcsányi pagonyba.
Fővadon kívül igen nagy számban fordul elő a sörtevad is, mely a fővad okozta erdei károkon felül meglehetős pusztításokat tesz a kulturákban és veteményekben. Ezeket a károkat a pénzbeli kártalanításon felül, az uradalom nagyobbrészt fával és ingyenesen átengedett marhalegelőkkel pótolja a lakosságnak.
A fővadat nyugtalanító, folytonosan kószáló dámvad még ma is meglehetős szép számmal tenyészik, bár pusztítják.
Az őzeket a szarvasok már eddig is meglehetősen kiszorították a pagony belsejéből, de azért az aljakban ma is igen sok van. Agancsra nézve elég jók.
