Nevelés- és tanügy.
Nevelés- és tanügy.
Az egyházmegye vezetése alatt áll még két nevelő- és árvaintézet. Az egyik a csíkrákosi Salamon Józseftől alapított és a Némethy, Lajcsák meg Szaniszló-féle alapítványokkal növelt, Szent-Józsefről nevezett fiunevelő-intézet Nagy-Váradon; élén egy fő, egy aligazgató s két tanulmányfelügyelő áll; valamennyien egyházmegyei papok. Alapítványos helyeinek száma hatvan körül van. A másik intézet: vegyes árvaház, Terézianum-néven ismeretes, Debreczenben; élén két egyházmegyei pap áll, míg az előbb tárgyalt Sz. József-intézet kizárólag fiukat nevel, addig ez leányárvákat is. Alapítványi helyeinek száma 50 körül jár.
A kath. tanügy is egyházmegyeileg van szervezve, azért erről is röviden meg kell emlékeznünk: mindenekelőtt a kath. tanerőket az egyházmegye 419területén képző intézetekről. Három ily intézete van az egyházmegyének, valamennyi Váradon: az egyik: tanitó-képző, melynek tanári testülete az igazgatóval együtt nyolcz tagból áll, a tanitójelöltek száma rendesen harmincnál több. A másik ily intézet: tanitónő-képző, az Orsolya-szűzek zárdájában; a tanári kar, melynek élén igazgató áll, két képző tanárt (egyházmegyei papok) és négy Orsolya-apácza tanítónőt számlál; a tanítónőjelöltek száma negyvenen felül van. A harmadik intézet: a kisdedóvónő-képző, az irgalmas nővérek újvárosi zárdájában; tanítókara: egy tanárigazgató és három irgalmas nővér tanítónő; az óvónő jelöltek száma ötven körül van. A tanügy élén az egyházmegyei tanfelügyelő áll: Palotay László p. főpap, váradi kanonok. A többi fokozatok: kerületi tanfelügyelő: a kerületi esperes; és az iskolaigazgató: a helyi lelkész. Ezek szerint tehát minden esperesi kerület egyszersmind egy tankerületet is alkot s következésképpen a tankerületek, kerületi tanfelügyelők és iskolaigazgatók száma összeesik az alesperességek és plébániák számával. Az egyházmegyei felülgyelet alá tartozó iskolák: óvodák, elemi és felsőbb népiskolák, még pedig fiu, leány vagy vegyes iskolák. A tanintézetek száma százhatvanhat.
A mi a vallásgyakorlatban való nyelvhasználatot illeti, egyházmegyénknek e tekintetben való állapota nemzeti nyelvünkre igen előnyös; ugyanis hatvankét lelkészségben egyedül a magyar, négyben a némettel együtt, ötben a szlávval együtt, egyben a magyar, német és szláv és csak egy oly lelkészség van, melyben csak idegen, a szláv nyelv használata általános.
Az egyházmegye katholikusainak száma: 130,310, melylyel szemben 410,720 helv. hitv; és 93,807. ág. hitvallásu lakosság áll, hogy a görög és zsidó vallásuakat meg se említsük.
A Nagy-báródi gör. kath. (Azelőtt róm. kath.) templom.
