Szervezet.
Szervezet.
Közigazgatási tekintetben az egyház a Tisza-kerületi püspökség s a hegyaljai esperesség feloszlatása után, az újonnan alakult (1898 január 5.) Tiszavidéki esperességhez tartozik. Az egyház vezetése elejétől fogva a presbíter rendszeren alapúl. Az egyházi s világi elnökségen kivül van fő- és algondnoka, ügyésze, iskolaszéki elnöke, két jegyzője s 33 választott presbytere.
Az istentisztelet nyelve a 80-as években még magyar, német, most már kizárólag magyar. Híveinek száma magában a városban mintegy 900, kik közül jó rész az intelligens osztályhoz tartozik. Leány-egyháza: Pecze-Szőlős, hová a nyitramegyei Brezováról több timár-család telepedett le. Mind buzgó evangélikusok s most már nyelvükben is teljesen magyarok. A szomszédos községek közül, hol több evang. hívő van, megemlitendő: Oláh-Apáti (mezőberényi telepedés), Kis-Jenő és Fugyi-Vásárhely (csabai és orosházi telepedés.) Nagy számmal vannak evangélikusok: (mintegy 25-en) Sarkadon és vidékén, (csabai és szarvasi telepedés), hol is egy külön misszió felállítását („sarkadi misszió”) rendelte el a zsinat. E hívek a csabai lelkészek szolgálatát veszik igénybe. Bihar megyében ma is a váradi az egyetlen evang. egyház.
