A XVII. század.
A XVII. század.
A XVII. század első fele a fejlődés és virágzás korszaka volt. A lüktető egyházi életre rámutatnak a vármegye területén tartott népesebb gyűlések, parcziális zsinatok, a melyeken nem egyszer az egyház egyetemét érdeklő fontos végzések hozattak. Innen indul ki a puritánizmus nevezet alatt ismert mozgalom is, mely a jelen ev. ref. egyház presbyteri alkotmány-formájának csíráit hordta magában. S bár e korszakban a katholikus visszahatás minden téren kezdetét veszi s annak élén áll és azt tagadhatatlanul nagy tehetségével éppen e vármegyének ref. vallásu szüléktől származott fia, Pázmány Péter vezeti: az ellenhatás hevesebb kitörései ellen egy időre védelmet nyújt az erdélyi fejedelmek jogara. Míg Bocskay, Bethlen és Rákóczy fegyverei diadalmasan villogtak a lelkiismereti szabadság érdekében: addig béke és nyugalom honol; sőt a fejedelmek jóindulata és kegye nyilvános tényekben talál kifejezést.
De a politikai konstellácziók megváltozása, az erdélyi fejedelemség lehanyatlása és az ennek nyomában járó dúlások, e vidék kálvinista egyházaira és népére szintén felidézik a végzetes sorsot. Egyfelelő Erdélynek Lipót 432uralma alá kerülése által a katholiczizmus régebbi hatalmát és befolyását visszanyervén, mindegyre erélyesebben lép fel, másfelől az ellenséges hadak dúlásai, a pusztító harczok, virágzó községeket semmisítenek meg.
