Emlősök.
Emlősök.
Az emlősök állatai között az első helyet a denevérek vagy bőregerek foglalják el, nem csak rendkívüli sokaságuk, hanem főkép fajgazdagságuk által. A legújabb kutatások szerint mintegy 20-féle denevér ismeretes hazánk területéről, ezekből 9 faj található Bihar-megyében, tehát a hazai denevér-faunának majdnem a fele. E fajgazdagság okát megtudjuk, ha figyelembe veszszük, hogy ez állatoknak kedvező életkörülményeik – a melegebb éghajlat, gazdag rovarvilág, de főleg pihenő helyek: sziklarepedések, odvak és barlangok – a megye területén mind megtalálhatók. Legjellemzőbbek:
A barlangi vagy hosszú szárnyú denevér. Miniopterus Schreiberii Natterer. Déleurópai faj; hazánkban az aggteleki barlangon kívül nagyobb mennyiségben a bihari barlangokban él, különösen a Kalota község határában lévő Pisznicze-Secare nevű barlangban s a Rév és Bánlaka közt fekvő Magyar- vagy Rabló-barlangban. Dombos patkós orrú denevér, Rhinolophus clivosus Ruppel. Előbb csak Afrikából, későbben Dalmácziából volt ismeretes. Petényi Salamon először 1845-ben a baranyamegyei abaligeti barlangban találta, másodszor pedig 1853-ban a Magyar-barlangban. E ritka déli faj most az előbbivel együtt a Pisznicze-Secare barlangban is található. Ritkább faj még a széles fülü denevér, Synotus Barbastellus Schreib., mely leginkább a körösvölgyi erdők szélén az odvas fákban tartózkodik. Kis patkós orrú denevér, Rhinolophus Hipposideros Rechst. Szintén az említett barlangokból ismeretes.
A magas bihari hegység rengeteg erdőségének egyik legjellemzőbb állatja a barna medve, Ursus Arctos L. Most már nem oly gyakori. 1899-ben az államerdészeti hivatalos 242kimutatás szerint 4 darab esett el. Az 1850-es években Oszwald József lőtt egyet gr. Frimont Béla sergesi birtokán, Pestes-falu közelében, azóta az alacsonyabb előhegyekben nem észlelték. A bihari barna medve sötét kávé-barna szinű, majdnem fekete. A világos-barna – az erdészek nyelvén: galléros medve – torkán sárgás-barna övvel, a bihari hegységben csak elvétve található. Valószinű, hogy a szomszéd Erdély délkeleti havasiból költözött át hozzánk.
A hermelin, Mustela erminea L. az északi vidék lakója; nálunk elég gyakori. 1884-ben Szabolcs község határában, 1890-ben Kis-Szántón, 1900-ban Nagyvárad közelében fogtak egy-egy példányt.
A rókának két változata ismeretes itt: a közönséges veres róka és a szénégető (carbonári) róka. Az utóbbi kisebb, torka és hasa szennyes-fekete. Egy szép carbonári rókaprémért 10–16 koronát is fizetnek.
