A csapadék eloszlása Bihar vármegyében.
A csapadék eloszlása Bihar vármegyében.
A csapadék eloszlása Bihar-megyében igen különböző, azonban itt is bizonyos törvényszerűség mutatkozik. Általában a hegyeken több a csapadék, mint a dombvidéken vagy pedig a síkságon. Első tekintetre meglepő, hogy az esőrégió czentruma nem esik össze a Bihar-hegység főgerinczével és magas ormaival. Tíz évi megfigyelés szerint a béli hegyeken, Monyásza (Menyháza) közelében esik a legtöbb csapadék. E jelenség okát feltárja Ernst Cezanne szabálya: Az eső-mennyiség annál nagyobb, mennél gyorsabban kénytelen a levegő-áramlat valamely akadályba ütközve fölemelkedni. – Mint a víz, ha folyása megcsendesedik, lerakja hordalékát, épp úgy az esős felleg is. A délnyugatról jövő esős levegő-áramlatok a síkság felett könnyen elsiklanak, de a síkságból hirtelen kiemelkedő déli hegységbe beleütköznek.
A hegység gerincze a délnyugati irányra merőleges és így ez valóságos esőfogóként szerepel, az esős szeleket felfogja és a párákat lecsapódásra kényszeríti.
Menyászán, 10 éves megfigyelés adatai szerint, a lehullott csapadék évi átlaga 1200 milliméter, csapadékban dús esztendőkben azonban az évi átlagnál 20–30%-kal több esik. A Bihar-hegység gerinczén, 1882–1891 tíz évi cziklus átlaga szerint, a csapadék 900 milliméter. Komádi, Berettyó-Ujfalu, Derecske már esőben szegényebb régióhoz tartoznak; e helyeken az évi átlag 600 milliméteren alól van.
Az Alföldön azonban egyes esztendőkben az átlagosnál jóval több eső esik, így a debreczeni meteorologiai állomás adatai szerint 1878, 1879, 1881-ben az évi csapadék 850 milliméteren felül emelkedett, 1882-ben pedig 1152 milliméterre rúgott, 1894-ben azonban 446 milliméterre szállott le. – Herrich Károly szerint 1870 jun.-tól 1871 junius haváig a csapadék magassága az Alföldön 1090 mm., sőt helyenként 1170 milliméterre rúgott, holott közönségesen a 420–470 millimétert alig haladja meg.
Csak a tengerparton, Fuzine tájékán és az észak-keleti Kárpátokon a Tisza felső forrás-vidékén esett több csapadék, mint Monyásza tájékán; de ezeken a helyeken sem lépett föl sűrűbben az eső, mint a béli és bihari hegyekben. Magyarországban leggyakrabban a béli–belényesi hegyekben esik az eső, és pedig átlag 180 napon át.
Nemcsak az évi csapadék mennyisége, a csapadékos napok száma nagy, hanem a rövid idő alatt leeső csapadék nagysága, egyes záporok intenzivitása is rendkivüli; így 1890 okt. 24-én Monyászán egy nap alatt 123 mm. csapadék esett, 1898-ban április 4-én pedig Drág-Csékén 89 mm. – Legtöbb csapadék esik általában tavaszszal: áprilisban, és nyár elején: júniusban; októberben rendszerint ujra bőséges az esőzés; legkevesebb a csapadék télen februárban, továbbá augusztusban és szeptemberben, mely utóbbi hónapokban gyakran 6 hétig sincs számbavehető lecsapódás.
Az elsőrendű maximum általában júniusra, az elsőrendű minimum februárra esik; a másodrendű maximum októberre, a másodrendű minimum szeptemberre. – Manapság, főként a vízrajzi osztály kezdeményezésére, a csapadék-megfigyelő állomások számát évről-évre szaporítják. 1898-ban a Körösök vízgyüjtő területén 24 ily állomás állott fenn.
