A kir. jog-akadémia.
A kir. jog-akadémia.
Mielőtt Nagyvárad, később Bihar vármegye közoktatási intézeteiről számot adnánk, a mindenik fölé emelkedett nagyváradi kir. jogakadémiát kivánjuk fejlődésében ismertetni.
Mária Terézia királyné uralkodása nem nagyon volt kedvező a magyar faji és nemzeti törekvések gyámolítására. De a közoktatás, a helyett, hogy a magyart a latin nyelv altató sajkájából a germanizáczió karjaiba hurczolta volna, terjedelmesebb faji s nemzeti öntudat ébresztésének eszköze lett.
Gróf Károlyi Antal, a Ratio Educationis alapján kinevezett első nagyváradi főigazgató buzgólkodott leginkább, hogy a tiszántúli részben, különösen Nagyváradon is állítsanak akadémiát. Ez intézet azután 1780. november hó elején nyilt meg, egyelőre csak bölcsészeti tanszakkal, és 1788-ban egészítették ki jogtudományi karral. Nem egy adat van arra, hogy ezt az akadémiát már kezdetben a germanizáczió szolgálatába akarták állítani; de egyes eseteket kivéve, a tudományos képzés feltételeit bírta és igazgatásának irányzatában a nemzeti megerősödés is elég sikeresen érvényesült.
A nagyváradi kir. jogakadémiának fennállása első évében 20 joghallgatója volt, mely szám az 1850–1-iki iskola-évig, a midőn a bölcsészeti kar megszünt, 1844–5-ben érte el a legmagasabb fokát, a mennyiben e tanévben a joghallgatók száma 136 volt. A bölcsészek száma az 1839–40. tanévet kivéve, 1850–1-ig mindig felülhaladta a joghallgatókét.
A nagyváradi kir. akadémia alapításakor a főgimnáziummal, felső elemi népiskolával s az Alapy-féle konviktussal együtt a lat. szert. püspök elhagyatott palotájában, a Szt-László templommal szemben álló terjedelmes fatornyu földszintes épületben nyert elhelyezést, miután ez időtájban készült el a kétemeletes püspöki rezidenczia.
A Bach-féle rendszer alatt új szabályzatot adtak ki, mely a bölcsészeti kart megszüntette s e helyett a gimnáziumokhoz 7-ik és 8-ik osztályt szervezett, egyelőre meghagyván – négy tanszékkel – a jogi akadémiánál a két évfolyamot. Mivel az intézők úgy gondolkoztak, hogy veszedelmes, ha a magyar politizál, vagy csak ha sejt is hozzá valamit, a politikai tudományok előadását megszüntették. 1855-ben a szervezetet némileg módosították, a mennyiben hat tanárral és egy segédtanárral három évfolyamúvá fejlesztették ki, s a tantárgyaknak tetszés szerint való hallgatását megszorították, a három év mindegyikére megszabván a tananyagot, melylyel a hallgatónak végeznie kell és e mellett szigorúan meghagyták, hogy 1856-tól a tanulók a német nyelv általános használatára előkészítendők.
1861–1867. között a m. kir. kanczellária az egy ideig kiszorított észjog és a jog- és állam-encyklopédia, valamint a politikai tudományok tanítását újból elrendelte. A rendszer buzgó eszközeit a feltámadt magyar viszszahatás állásaikból eltávolítván, helyettük alkalmas s képzett új igazgatási elemekre volt szükség. – Ez a szükség magyarázza meg a nemzeti önbizalom felébredése mellett azt, hogy a Bach-korszak után a jogi képzést fiatalságunk az előzőnél sokkal nagyobb számarányban kereste föl. Igy történt Nagyváradon is, a hol a kir. jogakadémia hallgatóinak száma 1859–60-ban 60 s fokozatosan emelkedve 1867–68-ban már 214 volt.
Végre az alkotmány s a magyar királyi független miniszterium visszaállítása után az akadémia ismét új korszakba lépett. Törvény ugyan most sem szabályozta az akadémiák szervezetét, de báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter kinevezése után csakhamar intézkedett alkalmas akadémiai tanárok kiképzésére, a tanterv és a tanárok anyagi helyzetének javítására nézve. Fiatal tanerőket bővebb kiképzés czéljából állami ösztöndíjjal külföldre küldött.
A nagyváradi kir. jogakadémia még ekkor is régi és czélszerűtlen helyiségében szorongott, mig végre ő Felsége, báró Eötvös József miniszter javaslatára megengedte, hogy a régi épület Nagyvárad városának örök áron eladassék s e vételárából, valamint a tanulmányi alapból még hozzáveendő összegből új épület emeltessék. 1872. junius 8-án kezdették meg a díszes, kétemeletes jogakadémia építését, mely egyszersmind a nagyváradi róm. kath. 400főgimnázium elhelyezésére is szolgál. 1874 deczember 2-án a nagyváradi kir. jogakadémia tanártestülete jog- és államtudományi karrá történt átalakításának s az új épület használatba vételének ünnepélyét már az új épület dísztermében ülhette meg. Hallgatóinak száma alapítása óta megközelíti a tízezret, kik között miniszterek, főrendiházi tagok, országgyűlési képviselők, miniszteri és osztálytanácsosok, egyetemi tanárok, táblai és törvényszéki elnökök, fő- és alispánok, főszolgabírák és polgármesterek, kanonokok, esperesek, jeles ügyvédek és írók stb. nagy számmal váltak ki.
Belényes. – A görög-katholikus főgimnázium.
Munkácsi L. felvétele.
A kir. jogakadémiának kisebb alapítványai is vannak. a Jedlicska–Kondé–Szenczy alapítvány, melynek kamatai 5 r. kath. vallásu akadémiai joghallgató között osztatnak szét a tanév végén, alig haladja meg a 6000 koronát. A néhai Olteanu János nagyváradi gör. kath. püspök alapítványa, melynek kamatai a jog- és államtudományok köréből kitűzendő pályakérdés megjutalmazására szolgálnak, évi 25 koronát kamatoz; harmadik a betegsegélyező alap, melynek kezdetben egy „akadémiai kórház” létesítése volt a czélja, nem egészen 5000 koronára rúg; az idők fejlődése azonban az eszmét túlszárnyalván, az „akadémiai kórház”-alap kamataiból szegény joghallgatók gyógyítási költségeit fedezik; negyedik a Fogarasi Mihály-féle ösztöndíj-alapítvány, mely 420 korona s melynek évi kamatját egy r. kath. vallásu, kifogástalan magaviseletű, jeles előmenetelű joghallgatónak adományozzák. A jogakadémia kebelében a joghallgatók segélyegylete és olvasóköre is fennáll és évről-évre gyarapodik.
A kir. jogakadémián kívül a képző intézetek, a közép- és a népoktatás keretébe illeszkedő, valamint a szakirányú iskolák Nagyváradon számosak s a közoktatási követelményeknek ez idő szerint teljesen megfelelnek. Van Nagyváradon: róm. kath. főgimnázium, állami reálegyesületi közép kereskedelmi iskola, róm. kath. és gör. kath. tanító-, továbbá róm. kath. tanítónő-, r. kath. püspöki óvónő-képző intézet. Tehát négy képző intézet. Van községi polg. fiu-, polg. leány-, három róm. kath. polg. leány-, orth. izr. polg. fiu- és polg. leány-, magán polg. leány-, szakszerűen szervezett iparos, valamint kereskedelmi tanoncziskola, sikeresen vezetett női-kereskedelmi tanfolyam, községi róm. kath.-, gör. kel-, ágost. evang.-, izr. és magán elemi iskola, melyekre alább külön-külön kiterjeszkedünk.
Az itt felsorolt iskolákkal kapcsolatban említjük meg azokat az intézeteket is, melyek czéljuknál, szervezetüknél fogva a közoktatás ügyével szintén 401szorosan összefüggnek. Ilyenek: az állami és községileg segélyezett magán kisdedóvó intézetek, az árvaházak és internátusok. Itt megemlítjük még azt is, hogy Nagyváradon kívül Belényesen gör. kath., Nagy-Szalontán ev. ref. gimnázium s ugyancsak Belényesen gör. kath. polg. leányiskola van.
