Elemi polgári és leány-iskolák.
Elemi polgári és leány-iskolák.
Az 1868-ik évben dr. Nógáll János r. kath. kanonok, felszentelt püspök, Nagyváradon saját alapítványából bölcsödét és kisdedóvodát állítván, ehhez 4081871-ben négy, 1883-ban 5-ik és 6-ik elemi osztálylyal leányiskolát csatolt; 1893-ban pedig az ötödik és hatodik elemi osztály megszüntetésével, négyosztályra polgári leányiskolát állított. Az iskolák vezetését a gráczi irgalmas nénékre bízta. Míg ezeket az intézeteket az alapító a róla nevezett Nógáll János-utczában szervezé, Nagyvárad városának egy másik részében, a Német-, most Nagy-Teleki-utczában szintén emelkedik a Vincze-nénéknek hasonló intézete, mely elemi leányiskola és kisdedóvó mellett, később a polgári leányiskolát és az óvónőképző-intézetet is kebelébe fogadja. A Szent-Vincze nénéknek Nagyváradon még egy harmadik zárdája és elemi leányiskolája is van: Várad-Váralja városrészben.
Az Orsolya-apáczák is fejleszték iskolájukat; előbb négy osztályú (külső és belső) elemi, azután felső leányiskolát szerveztek, melyből később négy osztályu polgári leányiskola lett.
Belényes. – A gör.-kath. leányinternátus és polgári iskola.
Munkácsi L. felvétele.
A róm. kath. püspök és káptalan elemi fiuiskolákat is állítottak fel és tartanak fenn, úgyszintén a görög-katholikusok és görög-keletiek is. Az orth. izraeliták elemi, majd fiuiskolájukhoz elemi és polgári leányiskolákat állítottak.
A város is folyton serénykedik a községi iskolák fejlesztésén: új és új elemi iskolákat s tanítói állásokat szervez, a községi felső leányiskolát polgári iskolává alakította, – a Katona-városrészben már kezdetben elemi fiu- és leány, – később, az állami reáliskola építésével egyidejüleg s ehhez illeszkedve, a polgári fiu-iskola számára kétemeletes épületet emelt s a törvényes 5%-os iskolai adónál száz–százhúsz ezer koronával többet költ évenként az iskolákra. A kereskedő és iparostanoncz-iskolákat a város mintaszerűen szervezte s nagy anyagi áldozatok árán tartja fenn. Ezek mellett a tanítói magánvállalkozás is talált működési tért. Auspitz Adolf tanító magán elemi fiu- s leány- és polgári iskolát alapított és tart fenn.
A kormány 1875-ben kezdte meg Bihar vármegye területén Csohaly, Serges és Alsó-Lugos községekben az állami elemi iskolák szervezését s fokozatosan szaporítja, úgy hogy most már 40 községben van állami, részben vegyes, részben fiu- és leányiskola.
A községi iskolák szervezése, Nagyváradon kívűl, nehéz volt eddig, nehéz lesz ezután is. Csak Sarkadon létesült felső fiu- és leányiskola, ez is 409inkább alapítványból, mint községi forrásból. Községi elemi iskola kettő van a vármegyében. Jákó-Hodos és Szalárd községekben.
Az 1868 : 38. t.-cz. a róm. kath. és ev. ref. felekezeti iskolákat csaknem a mostani teljes számban találta. A gör. kel. iskolák, melyek 1848. után vettek nagyobb lendületet, 1868. óta mind számukban, mind belső szervezetükben jelentékenyen fejlődtek. Ágostai evang. iskola csak egy volt s van ma is és pedig Nagyváradon.
Belényesen, hol a kormány állami elemi leányiskolát mindjárt az elsők után állított, Pável Mihály gör. kath. püspök az 1896-ik évben papi árva-leánynevelő intézettel kapcsolatban gör. kath. polg. leányiskolát szervezett, s egyéni áldozatából oly kiváló berendezéssel és szervezettel tart fenn, mely magának a magyar államnak és a magokat magyarnak tartó felekezeteknek méltán szolgálhatna mintául, ha czélját, foglalkozását, tanítási nyelvét és szellemét teljesen a magyar nemzeti érdekekhez illesztené.
Pusztáikon vagy gyártelepeiken saját költségükön népiskolákat állítottak: a nagyváradi r. kath. káptalan két pusztán, a nagyváradi r. kath. püspökség – ennek pusztai iskolája azonban nehány év óta szünetel, – gr. Almássy Kálmán, Tisza Kálmán két-két pusztájukon, gr. Károlyi Gyula, továbbá a nagyváradi kisprépost, végre az Egyesült Magyarhoni Üveggyár részvénytársaság.
Az elemi oktatás kiegészítő része az ismétlő iskolázás. A vallás és közoktatásügyi miniszter két évvel ezelőtt az ismétlő iskoláknak oly irányban való fejlesztését rendelte el, hogy azok a gazdasági ismeretek hatékony terjesztésére fektessék a fősúlyt. Ma már Bihar vármegye minden állami iskolájával kapcsolatban van „gazdasági ismétlő iskola” és állami segélylyel női kézimunka tanítás.
Bihar vármegyében ez idő szerint a gazdasági ismétlő iskolák száma: 60. Ezeken felül Nagy-Szalontán és Derecskén önálló gazdasági ismétlő iskola is van szervezve.
