Álmosd.
Álmosd.
Álmosd, az érmelléki hegyek alatti síkságon fekvő nagyközség, túlnyomóan ev. ref. vallásu magyar lakosokkal. Házainak száma 331, lakosaié pedig 2124. Saját postája van, távírója és vasúti állomása Ér-Selind. Neve régi levelekben négyféle változatban fordul elő, u. m. Alumas, Almus, Almuz és Almos. Az álmosdi Chyre nemzetség ősi fészke és temetkező helye, István ifjabb király 1261-ben Álmos fia Chyrének már ujabb adománylevelet ad a községre. E család 1554-ben bekövetkezett magvaszakadtáig bírja Álmosdot, a mikor Tahy Ferencz kir. lovászmester és utána Dobó István kapja. 1442-ben a Zoárdfiak is birtokosok itt. Történetíróink azt a körülményt, hogy az álmosdi Chyre család itt egyházat építtetett és ide temetkezett, eddig csak mint hagyományt említették. A községben, dombtetőn álló mai református templom nem is látszik régi építménynek. Azonban e sorok írója, adatgyűjtő körútjában, az érdekeltek beleegyezésével, közvetetlen a templom hátsó bejárata alatt a dombot megásatta, és kb. 3 ölnyi mélységig hatolva, a mostani templom alapzata alatt egy másik, régibb alapfalat és ez alatt ismét egy harmadik alapépítményt talál. Az apróbb és nagyobb, aczélkeménységű téglákból és koczkakövekből épített fal megbontatván, e sorok írója a keskeny résen át behatolt a megnyitott üregbe és ott egy beszakadt sírboltot talált, melynek oldalfalaiban és boltozatrészeiben a románkori jelleget ismerte fel. A sírbolt két-harmadát földtömeg borította el, mely alatt korhadt koporsórészek és csontvázak hevertek. A sírboltot 39kitakarítani nem lehetett, mert a föld megbolygatásánál, mind nagyobb földtömeg omlott befelé, úgy hogy az üregben való tartózkodás veszedelmessé vált. Az üreg ismét betemettetvén, a tapasztaltakról jegyzőkönyv vétetett fel, hogy annak az utókor számára írott nyoma maradjon. Így tehát bízvást föltehető, hogy a hajdan hatalmas álmosdi Chyre nemzetségnek itt volt a temetkező helye, és hogy a mostani ev. ref. templom azóta a harmadik ezen a helyen. 1606-ban Bocskay fejedelemnek ütközete volt a község alatt. Később a Péchy, Csanády, Sombory, Kölcsey, Chermel, Gulácsy, Balku, Fényes, Szodoray, Miskolczy és Kazinczy családok voltak itt birtokosok, ma pedig Fráter Zoltán és Bay Sándor, a kiknek itt csinos urilakaik vannak. Az előbbiét a XVII. században Sombory Imre volt hétszemélynök építtette, azután a Szlávy család birtokába került és ettől a Fráter család vette meg. A Bay-féle házat a mult század első felében Miskolczy Imre építtette, a jelenlegi tulajdonos azonban átalakíttatta. Földesurai közül Chernel József 1849-ben 16.000 pengő forintot és két telkesházat hagyományozott kisdedóvó és koldusápoló intézetre, melyek még ma is fennállanak. A református templomon kívül a gör. katholikusoknak is van itt templomuk, mely 1850-ben épült.
