Asszonyvására.
Asszonyvására.
Asszonyvására, a székelyhíd–margittai vasutvonal mentén, az érmelléki hegyek alatt fekvő magyar nagyközség, ev. ref. róm. kath. és gör. kath. vallásu lakosokkal, a kik között azonban az ev. ref. vallásuak vannak túlnyomó számban. Házainak száma 229, lakosaié 1197. Posta és vasúti állomás helyben, legközelebb levő távíró pedig Székelyhídon. E község hajdan a királyné birtoka és vásáros hely volt, a mit különben a neve is igazol. Neve az idők folyamán két változatban fordul elő, és pedig Asszonyharcz és Asszonyvásár alakban. Régente nem a mai helyén állott, hanem a mostani országút két oldalán, azon a helyen, melyet ma is Pusztafalunak neveznek. Itt állott egyháza is, melynek lelkészét már a XIV. századi pápai tizedjegyzék említi. IV. László király is időzött e helyt, és itt adta ki azt az oklevelet, melyben Dorogfi Miklóst, Diószeg urát, hűtelennek nyilvánítja. 1552-ben a Szent István káptalan birtoka, 1569-ben pedig Salgay Bálinté. Később a Fráter család és a premontreiek birtokába került, mely utóbbinak tulajdonában van a Fráter István által 1600. körül épített kastély is. A községben két templom van. A róm. kath. templom 1895-ben épült és kegyura a jászóvári premontrei rend, az ev. ref. templom pedig a XVIII. század végén. A Pósa, Szakasz, Háromhalom, Kengyel és Paragi nevű dülőnevek némi jelentőséggel látszanak bírni.
