Berettyó-Ujfalu.
51Berettyó-Ujfalu.
Berettyó-Ujfalu, az alföldi síkságon, a Berettyó mellett, a budapest–predeáli vasútvonal mentén fekvő magyar nagyközség, túlnyomóan ev. ref. vallású lakosokkal. Házainak száma 1259, lakosaié pedig 7717. Van postája, távírója és vasúti állomása; járási székhely, járásbíróság, telekkönyvi hivatal, adóhivatal, kir. közjegyzőség, továbbá van itt 9 református iskola, egy 6 osztályu izr. iskola, iparostanoncz-iskola és községi kisdedóvó. Azonkivül kaszinó-egyesület, önképző népkör, önkéntes tűzoltó egyesület, izraelita jótékony nőegyesület, két temetkezési és két kiházasítási egyesület, takarékpénztár és népbank. Szép, emeletes városháza, két gőzmalom, melyek közül a Nyíry István nagy gőzmalma villamos erőre is be van rendezve, kitünő gyógyhatású vasasfürdő, néhány csinos úrilak és régi nemesi kúria, köztük Móricz Pálé. Berettyó-Ujfalu a XIII. század második felében Ujfalu néven szerepel. Nevének „Uj” jelzője azt bizonyítja, hogy a régi község valószínűleg a tatárjáráskor pusztult el és később újra felépülve, nyert Ujfalu nevet. A pápai tizedlajstromokban is szerepel. A XVI. században a Csáky család, Fügedy Gábor, a Dersi örökösök, Literáty Bertalan, Telegdi János a birtokosai. A községben a XVIII. század végén és a mult század elején a herczeg Eszterházy, a Miskolczy, Fényes, Lányi és Marossy családok voltak birtokosok, most pedig a Szilágyi, a Móricz és az Asztalos családnak van itt nagyobb birtoka. A községben levő ev. ref. templom 1817-ben épült. Az izraeliták imaháza egyike a legrégibbeknek a vármegyében. 1659-ben II. Rákóczy György ide húzódott a törökök elől, kik a községet feldúlták. 1677-ben Strassoldo hadai ostromolták sánczait, de sikertelenül. 1681-ben Thököly hosszabb időt töltött itt. 1683-ban Apafi Mihály két ízben vonúlt át a községen. Ez időben itt is tartottak megyegyűléseket. 1693-ban a törökök a községet felégették. 1700-ban hajdu-lakosainak a szabadalmait megszüntették. 1704-ben II. Rákóczy Ferencz itt gyüjtötte össze azokat a hadakat, melyeket Belényes felé, a ráczok ellen indított. 1849. aug. 3-án Nagy Sándor tábora itt vonúlt keresztül. Ide tartoznak Egyház-Sziget, Körtvélyes, Somola, Néződomb, Görcsös, Korhány, Kis-Kettős, Dábó, Közép-Dülő, Kuruttyoló, Büdöstó, Szent-Kozma, 52Nagy-Andaháza, Kis-Andaháza, Csomboros, Csurgó, Csárdahát, Perde és Kendereskert puszták is, a melyeknek egyike-másika hajdan község volt. Itt van a híres herpályi csonka torony is, a hajdani herpályi prépostság rommaradványa. Rajta kívül a ma is adományozni szokott herpályi préposti czím őrzi emlékét. Hajdan Érpál község néven is szerepelt s e néven említi a bécsi lajstrom is a XIII. század végén, a mikor Miklós bán volt a földesura. A XIV. században egy ideig királyi birtok, de már 1373-ban Domoszlay Miklós hevesi főispán bírja, 1418-ban pedig Rozgonyi János főkincstartó. A hajdani kolostor régi, hatalmas tornya Tardy Sándor birtokán áll, a hol a tulajdonos egyebek között egy ritka becsű arany pajzsdudort talált, mely a nemzeti muzeum birtokában van. A község határában, Móricz Pál birtokán egy őskori földvár nyomai is láthatók. Szent-Kozma puszta hajdan szintén egyházas hely volt és Szent-Kozma-Damján néven a herpályi uradalomhoz tartozott. Keletkezését a dubniczi krónika által is megörökített népregének tulajdonítja a néphagyomány, mely szerint, a mikor itt a magyarok és a székelyek (?) között harcz volt, Szent-Kozma jelent volna meg a magyarok segítségére. Ennek az emlékére alapították volna a községet és építették a Szent-Kozmának szentelt egyházat. Kis- és Nagy-Andaháza puszta, a XIV. sz. elején Anda és Uj-Anda néven ikerközség volt. A püspöki tizedlajstromban különben már a XIII. század végén is így szerepel. 1463-ban Szabolcs vármegyéhez és a herpályi uradalomhoz tartozott. Somota puszta, Vécsey Lóránd birtoka, ahol a tulajdonosnak csinos úrilaka van.
Részlet Berettyó-Ujfaluból.
Saját felvételünk.
Részlet Berettyó-Ujfaluból.
Saját felvételünk.
Berettyó-Ujfalu. – Ifj. Móricz Pál kúriája.
Saját felvételünk.
Berettyó-Ujfalu. – Vécsei Lóránd úrilaka Somota pusztán.
Heyer Arthur rajza.
