Bihar-Diószeg.
Bihar-Diószeg.
Bihar-Diószeg, az Ér-patak mellett, az érmelléki hegyek nyugati lábainál, a nagyvárad–margittai vasútvonal mentén fekvő magyar nagyközség, ev. ref. vallásu, magyar lakosokkal. Házainak száma 995, lakosaié 6088. Van saját postája, távírója és vasúti állomása. A község már a XIV. században szerepel. 1332–37 között nevét a pápai tizedjegyzékben találjuk. Első birtokosa a Gutkeled nemzetség dobi Dorogi ága volt. Ezek után az albisi Zólyomiak a birtokosai. A dobi Dorogiaknak itt váruk is volt és a mai ev. ref. templom helyén állott az akkori vártemplom. 1551-ben Fráter György püspök és Ferdinánd király biztosai között a János király birodalmának átadására vonatkozó nevezetes egyezséget itt állapították meg. Az 1564-iki összeírás alkalmával 147 család lakta. A XVI. században a Forgách és Makó családok kezén volt; ez utóbbinak részbirtokát, magvaszakadtával, 1563-ban János Zsigmond Varkocs Tamásnak adományozta. A XVII. század végén Lichtenstein herczeg, 1800. elején gr. Sternberg Ádám, azután gr. Zichy Ferencz volt a földesúr, most pedig gr. Zichy Tivadarnak van itt uradalma. A község határában Rákóczy alatt döntő harcz volt, melyről más helyen bővebben van szó. A községben 3 templom van. A róm. kath. 1801-ben épült, az ev. ref. átalakíttatott 1604-ben, a gör. keleti 1770-ben épült. Gróf Sternberg Ádám 1805-ben nagy alapítványt tett jobbágyai segélyezésére, valamely szerencsétlenség esetén. Itt van gr. Zichy Tivadar kastélya, melyet Grünsfeld tábornok 1701-ben építtetett, s mely gr. Sternbergé, majd néhai gr. Zichy Ferencz konstantinápolyi nagyköveté lett. Az uradalomhoz tartozik a híres Zichy-féle pincze és hordó. A nagy téglapincze szélessége négy öl és hossza 20 öl. Itt áll az 1830 körül készült 1240 akós, hatalmas hordó, melyet rendszerint jó termésű borral töltenek meg. Az uradalomnak 9 ilyen falazott pinczéje van. Itt van a diószegi m. kir. vinczellér-képzőiskola is, melyet gróf Zichy Ferencz közremunkálásával, az állam 1870-ben állított fel. Diószegen 1795-ben már nyomda is volt és itt nyomatta munkáit Hunyady Ferencz debreczeni ev. ref. püspök. A lakosok kaszinót, népkört, temetkezési és kiházasítási egyesületet tartanak fenn. Van itt még takarékpénztár, hitelszövetkezet, ipartestület, 3 gőzmalom, 3 olajütő gyár, téglagyár és egy kénes vizű gyógyfürdő. Ide tartoznak Egyed, Ferencz és Hérnek puszták. Egyed hajdan Egged-Monostora nevű község volt, mely a XIV. század elején a pápai tizedjegyzékben szerepel. 1342-ben Jordán apát volt a földesura. A XV. század végén, a mikor a Marjai családnak is volt benne része, 27 család lakott e községben, a XVI. század közepén pedig, a mikor az albisi Zólyomiak és a Forgáchok voltak itt birtokosak, 77 család. Ugyancsk Diószeg határában állott hajdan Janka, vagy másként Ivánka nevü község, melyet a XIII. század végén Odun fia Ivánka bír. A Templom-tisztása nevű helyen állott hajdan a község egyháza. Itt volt Kerekegyháza község is, melynek 1328-ban Dózsa nádor fiai voltak a földesurai; továbbá a Negyven-Szil nevü, szintén rég elpusztult község, mely 1307-ben az egyedi apátsághoz tartozott és Kozma comes birtoka volt. Egyháza Szent György tiszteletére volt szentelve.
Bihar-Diószeg. – A Kossuth-szobor, az ev. ref. templom és a zsinagóga.
Heyer Arthur rajza.
