Bihar-Félegyháza.
Bihar-Félegyháza.
Bihar-Félegyháza, a Berettyó mellett, a bihari helyi érdekü vasut mentén fekvő magyar nagyközség, túlnyomóan ev. ref. vallásu lakosokkal. Postája van, távírója és vasúti állomása Gyapoly. Házainak száma 286, lakosaié 551672. A püspöki tizedjegyzékben már a XIII. században szerepel és ettőlfogva a Gutkeled nemzetségből származó Dorog után hol Dorogfalva, hol Nagy-Dorog-Félegyháza néven találjuk említve. A Dorogiak kihaltával egy része Zsigmond király adományából Raveni Mihályra, majd 1437-ben hoszszaszai Bothos Istvánra jut. A XIV. és XV. században azonban más birtokosok is szerepelnek itt, u. m. 1393-ban a Verésyek, 1397-ben a Jankafalvyak 1405-ben a Félegyházyak, 1425-ben a Csákyak és 1430-ban a Jakcsok. A mult század első felében herczeg Eszterházy Pál volt itt birtokos, most pedig gr. Zichy Ágost és a gyapolyi pusztán Schwarcz Ignácz, kinek ott szép kastélya és parkja van. A községben levő ev. ref. templom 1845-ben épült. Birtokában két úrasztali aranykehely van, melyeket özv. Derecskey Istvánné Oláh Anna 1785-ben ajándékozott az egyháznak. A község határában van egy földvár, a hol 1886-ban bronzkori régiségeket találtak. 1784-ben a község nagy része a templommal és az anyakönyvekkel együtt a tűz martaléka lett. Ide tartoznak Gyapoly, Kozmafalva, Fülektó és Ágost puszták. Kozmafalva hajdan község volt és birtokosától, a Gutkeled nembeli Kozmától vette a nevét. Gyapolypuszta hajdan szintén község és a Gyapolyi család birtoka. E családot már a XIII. századi váradi regestrum említi. A XV: században a Kismarjayak bírják, 1507-ben pedig házasság utján Thorday Zsigmond a birtokosa.
Bihar-Félegyháza. – Schwarcz Gyula kastélya Gyapoly pusztán.
Fekete S. felvétele.
