Bihar-Udvari.
Bihar-Udvari.
Bihar-Udvari, a Nagy-Sárréten, Hajdu vármegye határán fekvő magyar nagyközség, ev. ref. vallásu lakosokkal. Házainak száma 708, lakosaié pedig 3989. Van postája, távírója és vasúti állomása. Hajdan tekintélyes püspöki birtok, mely már a XIII. században 61 telket számlált. Fráter György püspök annak idején más birtokokkal akarta elcserélni, úgy látszik azonban tervét nem valósította meg, mert 1552-ben még mindig mint a püspökség birtoka szerepel; de a XV. században az Izsákay és a Bessenyey család is birtokos volt itt. A református templom 1613-ban épült, 1767-ban kibővíttetett, kőtornyát pedig 1789-ben építették. A ref. egyháznak számos érdekes, régi ötvösműve van, köztük vert ezüst tányérok, kelyhek és poharak a XVII. és XVIII. századból. A község határában sok őshalom van. Ezek: Árkos-halma, mely körül árokszerű mélyedés van, a hol kőkori cserépdarabokat vet föl az eke; a ferendeki halomban ásás alkalmával csontvázakat találtak; a Hangás-halom, Őrhalom, Balázs-halom Eszteró-halom, Hármas-halom, Kettős-halom, mind megannyi őshalom, melyeket itt kun-halmoknak mondanak. A „Kunok szállása” nevű területen a hagyomány szerint hajdan kunok tanyáztak. 57A templom melletti iskola építése alkalmával, néhány évvel ezelőtt, régi sírokat és azokban a csontvázak között jellegzetes dolichocephal koponyákat találtak, melyek az embertani múzeumba kerültek. A község lakosai olvasó egyesületet, énekkart és önk. tűzoltó egyesületet tartanak fenn. B. Udvarihoz tartoznak Lőrincz, Nándor, Gunárhát és Réti puszták is.
