Csökmő.
Csökmő.
Csökmő, az alföldi síkságon, a Sebes-Körös és a Berettyó szögében fekvő magyar nagyközség, nagyobbára ev. ref. lakosokkal. Házainak száma 543, lakosaié pedig 3552. Postája van, távírója Szeghalom, vasúti állomása Kót. Az idők folyamán nevét számos változatban találjuk a különböző korbeli levelekben. Leggyakrabban Csuklő és Csekmő változatban fordul elő (Chuklev, Chekmev). A váradi regestrumban már 1219-ben mint egyházas község szerepel. Első ismert birtokosai a Veérek, később a Maróthyak.Ezek után a birtok többfelé oszlik, mert a váradi káptalanon kívül 1416-ban a Zoárdfiakat, 1454-ben a Dengelegieket, 1470-ben pedig a Csákyakat találjuk itt. Hajdani, több ezer holdra terjedő nádasai, a tatárjárás és a török dúlások idejében alkalmas búvóhelyet nyujtottak az egész környék lakosainak. Ev. ref. temploma 1891-ban épült. Van a községben olvasó kör, polgári kör, dal-kör, két temetkezési, kiházasító, önkéntes tűzoltó és kölcsönös önsegély-egyesület. Ide tartoznak Czirkó, Cserepes, Barsa, Nyárfás, Halas, Veresmajor, Kórósziget, Szöcsköd, Nagy-Bánom és Kis-Bánom puszták, a melyek közül egyik-másik egy-egy elpusztult község emlékét őrzi. Barsa puszta Borsa egyházas község nevét tartotta fenn. Szöcsköd pusztától Okány felé az u. n. Telekaljon állott hajdan Szöcsköd községe. Péterhely nevű dülője Péterhely község helye volt, melynek temploma Szent Péter tiszteletére volt szentelve. A község határán vonul át az Ördögárok.
