Darvas.
Darvas.
Darvas, a Kis-Sárréten, a Berettyó mellett fekvő magyar nagyközség. Az ev. ref. vallásu lakosok száma 645, a gör. keletieké 496. Házainak száma 186, lakosaié pedig 1288. Postája van, távírója Zsáka, vasúti állomása Berettyó-Ujfalu. E község már 1396-ban mai nevén szerepel. 1421-ben mint a Csákyak birtokát találjuk feljegyezve, 1631 után pedig egy részét a Szávó, másikat az Olasz család nyeri, azután a birtok többfelé oszlik és a Csiffy, a Borbola és a Molnár családokat, 1732-ben pedig még a Baranyiakat is itt találjuk, 1848-ban ismét a Csákyakat; most pedig Molnár Gyulának, Merza Joachimnak, Pageti Ilonának és Csapó Dezsőnek van itt nagyobb birtoka és az utóbbinak csinos úrilaka, melyet 1830-ban Borbola Lajos építtetett. A községben két templom van. A reformátusoké 1797-ben épült; a görög-keleti templom építési ideje ismeretlen. Egy ízben ez a templom le is égett, de ismét felépült. A gör. keleti egyház birtokában értékes aranykanál és aranykehely van. Ez utóbbi a mult század elejéről való és Szeghalmi Kristóf Katalin hagyománya. Ezenkívül egy ezüstkehely és tányér 1809-ből, melyeket Olasz József és neje Vincze Eszter adományoztak az ez ref. egyháznak. 1859-ben a községnek kétharmada leégett. Van a községben egy gőzmalom is. Ide tartoznak Nagy-Bozsód, Puszta-Csiff, Pagatt, Csapó, Kocsordos, Szőrfű, Gáltanya, Olasztanya, és Malomvölgy puszták is. Ezek közül Bozsód-puszta, mint falu, már a váradi regestrumban szerepel. 1552-ben még fennáll és ekkor Bozsódy Pál a földesura. A török világban pusztult el Darvassal együtt. 1723-ban mint puszta Baranyi Miklós birtoka. Csiff puszta hajdan szintén egyházas hely volt. 1405-ben Csiffy Péter a birtokosa.
