Derecske.
Derecske.
Derecske, Hajdu vármegye határán, a Kálló-ér mellett, a debreczen-derecskei vasútvonal végpontján fekvő magyar nagyközség, a hasonnevű járás székhelye, melynek lakosai túlnyomóan ev. ref. vallásuak. Házainak száma 1707, lakosaié 8877. Van saját postája, távírója és vasúti állomása. Ősrégi község. Hajdan Rafain bán, utána Dózsa nádor, majd Szilágyi Erzsébet és később Corvin János herczeg birtoka. A XVI. században részbirtokosok itt a Vadasi, Pércsi, Pengeő, Drágfy családbeliek. 1572-ben kir. adománylevelet eszközöl ki rá a Bajoni család. Azután szabad hajdu-város, melynek Bocskay fejedelem kiváltságokat ad. Ezeket Rákóczy György fejedelem 1631-ben kelt szabadalom-levelével megerősíti. A szabadalom-levelet ma is őrzik a községházán. Ez időben itt ezer hajdu telepíttetett meg. A község a pápai tizedjegyzékben már a XIII. század elején szerepel. A XVI. században alesperesség volt, melyhez 19 plébánia tartozott. 1543-ban Fráter György püspök és kincstartó itt tartott a rendekkel űlést a törököktől kivánt hadisarcz ügyében. Később a Tordayak voltak itt birtokosok, a kik birtokukat a hg. Eszterházyaknak elzálogosították és ezen a réven került az Eszterházyak, majd Tisza Kálmán, Móricz Pál és Lovassy Ferencz birtokába. A Jákó és a Nagy családok is birtokosai voltak. Derecskét a törökök két ízben feldúlták: 1659-ben és 1693-ban. I. Lipót megvonta a hajduk szabadalmait és a kassai kir. kamara fenhatósága alá helyezte őket. 1706. okt. 19-én Rabutin császári vezér táborozott itt. 1781-ben sáskajárás pusztította el az egész határt. 1831-ben a kolera-járvány alatt 455-en haltak el. A községben két templom és egy izraelita imaház van. A régi református templom, mely ősi építmény volt s kőfallal és czinteremmel volt körülvéve, 1843-ban leégett és akkor építették fel a mostani templomot. A róm. kath. templom azelőtt az Eszterházyak kápolnája volt, a mult század közepén azonban kibővítették. Leitgeb Imre itteni birtokos háza szintén Eszterházy-féle épület, úgyszintén a takarékpénztár 68épülete is. A mostani emeletes református iskola azelőtt 6 osztályu gymnásium volt, melyet azonban 1870-ben megszüntettek. 1857-ben Ferencz József király és Erzsébet királyné látogatták meg a községet. A csinos községháza 1891-ben épült. Van a községben kaszinó, polgári olvasó-egyesület, keresztény iparos egylet, 2 dalegylet, 4 temetkezési és kiházasítási egylet, önkéntes tűzoltó-egyesület, a vörös kereszt egylet fiókja. takarékpénztár és három gőzmalom. Azelőtt itt nagy szíksó és szódagyár volt. Határában, a kis erdőben, földvárszerű hely van, melyről azonban bővebb adatok hiányzanak: egy másik helyen, a hol még romoknak a nyomai is láthatók, állott azelőtt Inkefalu község. Ugyancsak e község közelében, a Kék-Kálló vize mellett, állott hajdan Szent-Miklós egyházas község, mely 1335-ben a pápai tizedlajstromban is szerepel. A község határában levő u. n. Sátordombról a néphagyomány azt állítja, hogy ott állott volna a török világban a török vezér sátora, a Kápolnás-dombot pedig azért nevezik így, mert ott állítólag hajdan ismeretlen rendű szerzetesek kápolnája állott, míg az „Isten akla” nevű zsombékos, gazos dűlő a török pusztításból megmenekültek búvóhelyéül szolgált. A községhez tartoznak Morgó, Ereszkedő, Kengyeles, Kocsilapos, Musliczás, Pergelő, Sósvölgye, és Szik puszták is.
Derecske. – A községháza.
Ismeretlen felv.
Derecske. – Az Eszterházy-féle kúria. (Leitgeb Imre tulajdona.)
Heyer Arthur rajza.
Derecske. – Az ev. ref. templom.
Ismeretlen felvétel.
