Ér-Mihályfalva.
Ér-Mihályfalva.
Ér-Mihályfalva, a Nyírség és az Érmellék határán, a debreczen–szatmár-németi és a székelyhíd–érmihályfalvi vasútvonal mentén fekvő nagyközség és a hasonnevű járás székhelye. Lakosai magyarok, vallásra nézve pedig van itt 3479 ev. református, 596 róm. katholikus, 520 gör. katholikus és 967 izraelita. Házainak száma 734, lakosaié pedig 5572. Van postája, távírója és vasúti állomása. Ér-Mihályfalva egyike a vármegye legrégibb községeinek. Egy 1270-iki oklevél Turul comes özvegyét, Onnust említi, mint birtokosát. A XIV. század elején Nagy-Mihályfalva néven vámszedő és vásáros hely és a Turul nemzetség birtoka. A XIV. század közepén túl már birtokosai sűrűbben változnak. Ebben az időben itt találjuk Várady Pál érseket, a Madarásziakat, majd a kis-kállai Vitézeket, 1434-ben álmosdi Chyre Zsigmondot, 1439-ben a Sztári családot, 1467-ben Upory István váradi kanonokot, 1469-ben a Bozzássyakat és 1482-ben a Macskássyakat. A XVIII. század végén és a mult század elején a gr. Stubenberg, Bujanovics, Gencsy, Szlávy és a Bernáth családok voltak itt birtokosok, most pedig gróf Stubenberg Józsefnek, Bujanovics Bélának, Gorove Jánosnak, Lovass Sándornak és Károlynak van itt nagyobb birtoka és csinos úrilaka. Gorove János házát a mult század elején a Szlávy család, Bujanovics Béláét ugyancsak a mult század elején Bernáth Gedeon építtette, Lovass Sándoré pedig 1894-ben épült. A községben ev. ref. templom, katholikus kápolna és két izr. imaház van. A református templom részben középkori építmény és 1892-ben ujjá alakították. 74A katholikus kápolnát a mult század elején a Szlávy család építtette, azonban idővel szűknek bizonyulván, Schlauch Lőrincz bíboros püspök most építtet helyébe uj templomot a város közepén. A református templom tornyában van az Imre mester váradi harangöntő által 1491-ben öntött harang; maga a templom már egy 1284-iki oklevélben szerepel. Birtokában több igen érdekes ötvösmű van. Az egyik szép mívű, renaissance-kori ezüst serleg, mely Mester Miklós ajándéka, a másik egy ezüst pohár, aranyozott felső karimával, felirata „Johannes Hoffner 1680.” egy másik, XVII. századbeli, fölül vésett ezüstpohár, egy ezüst kehely 1751-ből Püspöky István és Udvarhelyi Krisztina ajándéka és végül egy fedeles ezüst korsó 1758-ból, melynek teljes és elég érdekes felirata a következő: „Méltóságos hg. Eszterházy Antal lovas regementjében vitézkedő hadnagy: Udvarhelyi Dániel, Jézusa segedelme által ellenségeit meggyőzte, melynek emlékezetére e maga vérén nyert sasprédát, megtartó Jézusa vére poharának szentelte, Anno 1758.” A korsót a német sas díszíti F. W. R. (Fridericus Wilhelmus Rex) monogrammal. A községhez tartozó Salamon útjáról az a monda él e vidéken, hogy azon az úton szállították fogságba Salamon királyt. A községben van kaszinó, iparos olvasó-egyesület, jót. izr. nőegylet, kiházasítási és temetkezési egylet, takarékpénztár, iparbank, a Beck Mór-féle pótkávé gyár, Rubenstein és Deutsch ablakredő-gyára, Weisz Adolf pipagyára és egy malom. Határában volt hajdan Kincse (Kynche) község, mely 1338-ban mint Nyakas Pál birtoka szerepel.
Ér-Mihályfalva. – Lovass Sándor úrilaka.
Saját felvételünk.
Ér-Mihályfalva.
Saját felvételünk.
