Ér-Semjén.
Ér-Semjén.
Ér-Semjén, a székelyhíd–érmihályfalvi vasútvonal mentén fekvő nagyközség, melynek lakosai magyarok és túlnyomóan ev. rev. vallásuak. Házainak száma 293, lakosaié pedig 2623. Postája és vasúti megállóhelye van, távírója pedig Érmihályfalva. A XIV. század elején Simián és Ujsimián néven mint a Balog-Semjén nemzetség birtoka szerepel. Igy találjuk az 1332-iki pápai tizedlajstromokban is feljegyezve. 1520-ban a vámszedő helyek között van felsorolva. Földesurai és birtokosai 1445-ben a Zólyomiak, 1560-ban a Makófalviak és ezek kihaltával Varkocs Tamás váradi főkapitány; azután 1600 körül a Fráter és a Péchy család, Lipót alatt a Bossányiak, ezek révén később a Kazinczy, Krajnik, Szunyogh és Dobsa család, mig a Fráter és a Péchy családokkal 75való összeházasodás révén a Kölcsey, Dobozy és a Pogány családok; ma pedig a Fráter családnak, Szunyogh Zsigmondnak, Krajnik Ödönnek és Nagy Györgynek van itt nagyobb birtoka. A községbeli ev. ref. templom két csúcsíves kapuzata még az ősi egyház maradványa. 1780-ban alakították át és 1795-ben megnagyobbították. Itt született Kazinczy Ferencz 1759. okt. 27-én. A szülőháza előtti kis parkban áll a M. Tud. Akadémia közvetítésével, születése évszázados fordulója alkalmából felállított szép gránit-emlékkő, a következő felirattal: „Kazinczy Ferencz születése helyén, százados emlékül a hazafiui kegyelet. MDCCCLIX.” A szobor felállítási költségét Krajnik Alajos viselte, nagybátyja iránti kegyeletből. A községben több csinos úrilak és régi nemesi kúria áll, és pedig a Fráter-féle házak, melyek közül kettő most is a Fráter családé, a harmadik az Erőss, a negyedik a Szirmay családé, azután a Szunyogh, Nagy és a Krajnik-féle házak.
