Fekete-Bátor.
Fekete-Bátor.
Fekete-Bátor, a Fekete-Körös és a Gyepes-patak mellett, a hollód–kötegyán–vésztői vasútvonal mentén fekvő kisközség, a tenkei járás egyik körjegyzősége, gör. keleti vallásu, oláh lakosokkal. Házainak száma 292, lakosaié pedig 1941. Vasúti állomása és távírója van, postája Talpas. E község a Toldy család ősi birtoka, melynek egyik ága innen vette előnevét. Hajdan monostorral is dicsekedett, melyről a csanádi káptalan 1344-iki oklevele is szól. Határában volt a Toldyak vára; de ennek ma már a nyomai is alig láthatók. A Toldyak után a vár a Báthoriak birtokába került. A Rákóczy-féle felkelésben még szerepelt, 1705-ben pedig itt a kuruczok és a császáriak között harcz is volt. A mult század elején az Eszterházyak voltak a község földesurai, most pedig Lovassy Ferencznek és Stern Frigyesnek van itt nagyobb birtoka. Görög-keleti temploma 1896-ban épült. Lakosai azelőtt a Körösön fausztatással foglalkoztak, de mióta az erdők kipusztultak, földmívelőkké lettek. Van a községben két gőzmalom is. Ide tartoznak Tóti, Kis-Bátor és Uj-Bátor puszták is.
