Gálos-Petri.
Gálos-Petri.
Gálos-Petri, Bihar vármegyének nyírségi határán fekvő nagyközség, túlnyomóan magyar és kb. fél annyi oláh lakossal. Házainak száma 194, lakosaié pedig 1350, a kik közül 740 ev. ref., 429 gör. kath. és 121 róm. katholikus vallásu. Postája, távírója és vasúti állomása Érmihályfalva. Hajdan „Villa Petri in Nyr” és „Villa uxoris Galus” körülírással találjuk említve. Oklevélileg igazolható első birtokosai Egyházkereky Mihály fiai voltak, a kiktől Csanád érsek 1342-ben megszerezte. A XIV. században mint szatmármegyei község említtetik. 1399-ben a Telegdieket találjuk itt, 1445-ben a Zólyomiaknak, 1482-ben pedig a Macskásyaknak is vannak itten részeik. A XVI. században már ismét Bihar vármegyéhez tartozik. 1503-ban újra a Telegdiek kezén van az egész falu s ez évben István kincstartó új adománylevelet eszközöl ki rá. Későbbi földesurai azután a Dráveczkyek, a Bernáth, Komáromy, Fráter és a Csáky család. Most a Dráveczky családnak, Fráter Vinczének és Szabó Lajos örököseinek van itt nagyobb birtokuk. A községben két templom van. A református templom 1621-ben épült. 1852-ben pedig teljesen átalakíttatott. A gör. katholikus templom 1892-ben épült. A községben több csinos úrilak is van. Az egyik özv. Dráveczky Gyulánéé, melyet néhai Dráveczky Gyula 1846-ban építtetett, két úrilak pedig Fráter Vinczéé, ezek közül az egyiket 1860-ban, a másikat 1895-ben építtette. Úgy özv. Drávezcky Gyuláné, mint Fráter Vincze birtokában számos érdekes régi oklevél van, és pedig nehány Zsigmond korabeli, továbbá Bethlen Gábortól, Rákóczy Györgytől, Apaffy Mihálytól, II. Rákóczi Ferencztől, stb., mig a Dráveczky-kúriában Zsigmond korabeli és Báthori Boldizsártól, I. Rákóczy Györgytől és Wesselényi Ferencztől származó oklevelet őriznek.
Gálos-Petri. A Dráveczky-féle kúria.
Saját felv.
