Geszt.
Geszt.
Geszt, az alföldi síkságon, a Korhány és az inándi patak mellett fekvő nagyközség, ev. ref. vallásu, magyar lakosokkal. Házainak száma 266, lakosaié pedig 1622. Postája és távírója van, vasúti állomása pedig Gyapju vagy Inánd. E község már a váradi regestrumban szerepel a XIII. század elején. 1401-ben a Gesztiek nemesi birtoka. Ez időben 1458-ig Gezth néven, 1475-ben Egyházasgeszt és Kisgeszt, 1485 körül pedig Nagygeszt néven találjuk feljegyezve. 1401-ben két utczájáról van említés. Mostani református templomán kivehetők még az ősi egyháznak egyes részei, de 1700 elején teljesen átalakították. A községnek 1761-től a Tisza család volt a földesura, melynek itt nagyszabásu, kényelmes kastélya és díszes, nagy kiterjedésü parkja van. Itt van a borosjenői Tisza család impozáns családi sírboltja is. A ref. egyház birtokában egy aranyozott ezüst tányér és egy aranyozott ezüst kehely van, melyeket borosjenői Tisza László és neje bályoki Hégen-Szénás 85Rebeka 1763-ban és 1771-ben ajándékoztak az egyháznak; továbbá egy aranyozott ezüst kehely, mely Kovásznay György özvegye, Beke Erzsébet ajándéka. A lakosok hitelszövetkezetet és temetkezési egyletet tartanak fenn. Ide tartoznak Begécs, Vályon, Baglyos, Szik, Iklód, Tisza-Radvány és Bogyoszlóháza puszták is, melyek közül Begécs puszta, mint község, 1271-ben Beges néven szerepel; 1374 után a váradi káptalan birtoka. Bogyoszlóháza puszta pedig a nemzeti múzeum levéltárának egyik 1458-iki oklevelében szintén mint falu, Bodiszlóháza néven említtetik.
Geszt. – Tisza Kálmán kastélya.
Saját felv.
Geszt. – A Tisza család sírboltja.
