Gyires.
Gyires.
Gyires, a Sebes-Körös és a nagyvárad–vésztői vasútvonal mentén fekvő kisközség, túlnyomóan gör. keleti vallásu, oláh lakosokkal. Házainak száma 208, lakosaié pedig 1599. Távírója és vasúti állomása van, postája pedig Körös-Tarján. E községet a bécsi codex a XIII. században Győrlaka néven említi. 1326-ban az Ákos nembeli Elleus fiai eladják Mikeh bánnak. 1330-ban a Czibakok birtoka, a kiknek ez az ága azután Gyéresinek írja magát. Czibak Mihály fia magtalan halála után 1563-ban Miksa király adománylevele alapján Mágocsy Gáspár tornai főispán, majd pedig ennek örököse; sövényházi Móricz Lőrincz lett a birtokosa. A XVI. században ismét találkozunk itt a Czibak családdal és a Nadányiakkal is. Később a nagyváradi 1. sz. püspök a földesura, a ki itt most is birtokos. A község ősi egyháza Szent Jakab tiszteletére volt szentelve. Ez időszerint két temploma van. A gör. katholikus templom 1801-ben épült, a gör. keleti pedig 1790-ben, Ide tartoznak Álcsi, Mácsa, Veres és Erzsébet puszták. Mácsa puszta már a XIII. század első felében mint a váradi püspök és káptalan birtoka szerepel, ősi templomának helye a majortól északra még most is meglátszik. Gyires határában állott hajdan Kecset falu is.
