Hájó.
Hájó.
Hájó, a Pecze-patak és a nagyvárad–belényesi vasútvonal mentén, Nagyvárad közelében fekvő kisközség, gör. kath. vallásu, oláh lakosokkal. Házainak száma 71, lakosaié 446. Postája Pecze-Szőlős, távírója és vasúti állomása Nagyvárad. A község a Pecze-pataknak középkori Hévjó elnevezésétől veszi a nevét, melyet később Héjóra, végül pedig Hájóra ferdítettek el. A község hajdan ott állott, a hol most a temető van és a hol ősi, de 1857-ben átalakított temploma ma is áll. 1249-ben Béla király adományából Pál országbíró, zalai főispán a földesura. Később, egy perből kifolyólag, IV. László a váradi egyháznak itélte oda és így jutott a váradi püspök birtokába. Ebben az időben a község lakosai az adó- és tizedfizetés alól fel voltak mentve és csak a váradi vár számára tartoztak meszet égetni. Ide tartozik Szent László- vagy Püspökfürdő is, melyről más helyen bővebben van szó.
A hájói régi templom.
A Bunyitay Vincze tulajdonában levő eredeti rajz után.
