Kis-Jenő.
Kis-Jenő.
Kis-Jenő, a Sebes-Körös és Nagyvárad közelében fekvő kisközség, túlnyomóan gör. keleti vallásu és több oláh, mint magyar lakossal. Házainak száma 266, lakosaié pedig 1704. Postája, távírója és vasúti állomása Mező-Telegd. E község már a pápai tizedlajstromban Jenő és Kisjenő néven szerepel. 1185–1203 között mint Jób esztergomi érsek birtokát találjuk följegyezve, utána Mike comes a földesura, 1236-ban pedig, Béla király adománya révén, már Pál országbiró. 1360-ban, a mikor Telegdi Tamás kalocsai érsek és rokonai megosztoznak rajta, három utczájáról van szó; ezek közül a Varsányi-utczát az oklevél névszerint is megemlíti. Osztály tárgya volt az ittnei földesuri kúria és a két kőre berendezett vízimalom is. A XIV. században is 99a Telegdi család faluja, melyet azonban a hűtlenségbe esett Telegdi István 1561-ben elveszít, s melyre János Zsigmondtól Békes Gáspár, Csáky Boldizsár és Spanit János eszközölnek ki adománylevelet. E század végén azután és a XVII. században a Szemere, Veress, Kerékgyártó, Bódog és Bogyó családok szerepelnek itt, később Gerey Miklós és végre a nagyváradi 1. sz. káptalan, mely itt ma is birtokos. A községben levő református templom az ősi egyház, mely a XIII. században épült, tornya azonban újabbkori. A templomot 1791-ben alakították át és akkor a szószék és az ablak között a falon felírást találtak, melyből csak Gerey Miklós neve volt minden kétséget kizáróan megállapítható. Van itt gör. keleti templom is. 1690–95 között a községget a portyázó török csapatok elpusztították és akkor évekig pusztán állott. Csak 1700 körül tértek ismét vissza a lakosok, Derecskei nevü lelkészükkel. Hogy a község hajdan jelentékeny hely lehetett, bizonyítja egy 1366-iki oklevél, mely e községben és a „Zadwr”-szigeten hat házsort említ. A községhez tartozik a Káptalani-tanya is.
