Komádi.
Komádi.
Komádi, az alföldi síkságon, a kis-körösi Sárréten fekvő nagyközség, túlnyomóan ev. ref. vallásu, magyar lakosokkal. Házainak száma 1206, lakosaié pedig 7224. Van postája, távírója és vasúti állomása. E község a püspöki tizedlajstromban a XIII. század végén szerepel. Hajdan kb. 15000 hold nádas vette körül, úgy hogy lakosai halottaikat is csónakon vitték a temetőbe. Középkori birtokosai ismeretlenek és csak 1600 körül találkozunk erre vonatkozó feljegyzésekkel, a mikor Tarsoly Péter (a magyar-homorogi Tarsoly család őse) volt a földesúr, azután a nagyváradi 1. sz. káptalan. Bocskay István Komádit 1605-ben szabad községgé tette. A község a gyakori harczok alatt 1659-ben elpusztult. Szabadalmait 1700-ban Lipót király megsemmisítette és Komádi királyi kamarai birtok lett, később 1745-ben pedig herczeg Eszterházy Pál nádornak adományoztatott. Komádi lakossága a herczegi ház földesúri jogait soha sem volt hajlandó elismerni. Hosszas huzavona után a lakosság 1863-ban a herczegi házzal kiegyezett, a földesúri jogokat a község részére 50,000 frtért megváltotta és tízezer holdat átadott a herczegi családnak, a többi 19 ezer holdnyi rész pedig a lakosságé lett. A herczegi birtokot Tisza Kálmán, Móricz Pál és Lovassy Ferencz megvásárolván, a Körös balparti részét Tisza Kálmán és Lovassy Ferencz eladta. A községben levő ev. ref. templom 1680 körül épült, de csak nádból és sárból; 1700-ban azután 103fából épült a második, vesszőfonásból, paticscsal, melyhez 1794-ben téglatornyot építettek. 1839-ben a templom leégett és azután épült a mostani uj, tágas templom, melyben Tisza Kálmánt és testvéreit konfirmálták, Szoboszlai Pap István debreczeni püspök jelenlétében. Az egyház birtokában két aranyozott ezüstserleg van, az egyik 1713, másik 1832. évből. Van továbbá egy eredeti, régi magyaros alakú, fehér mázas és kék virágos cserép-butykosa úrasztali bor tartására. Készült 1712. évben; a máz és a virágok színe még ma is meglepően szép. A templom tornyában levő három harangot, 1896-ban a lakosság önttette. A három harang neve: Árpád, II. Rákóczy Ferencz és Kossuth Lajos. A község irattárában „Komádi nevű helység Urbarioma” 1774-ből, a herczeg Eszterházyakkal való úgynevezett Nyugtatókönyv, „Diarium” és 3 régi községi pecsét van. Ezek közül az egyik tömör ezüstből, e fölirással: Komádi Sigillum 1641. A másik: Sigillum Oppidi Haid, Komádi 1641. A harmadik: Komádi nemesek pecsétja 1617-ből, mindegyiken a község czímere. A községet a rabló rácz-csapatok és a labanczok sokszor nyugtalanították, a minek csak akkor lett vége, mikor a lakosok 1707-ben a Komádi felé tartó ellenséget megtámadva, az úgynevezett Kútas-ér gázlójába kergették és lekaszabolták. A harcz színhelyét ma is Ráczvágásnak nevezik. A községnek van fürdője, melynek víze szíksós és gyógyító hatásu. Van itt a szegedi kenderfonó gyárnak kenderkikészítő telepe, továbbá takarékpénztár, hitelszövetkezet, 4 olvasókör, dalegyesület, iparoskör, kiházasítási és temetkezési egyesületek és két gőzmalom. A községhez tartoznak Iráz, Kót, Dobai, Kődombsziget, Olai, Kisérzug, Balázssziget, Picsor puszták és Görgős, Falusziget, Esi szík dűlők, melyek közül egyik-másik egy-egy elpusztult község emlékét tartja fenn. Irázt a váradi Regestrum említi az 1214. és 1235. évben. 1412-ben a Maróthi család tulajdona volt. 1483-ban pedig Mátyás király özvegy Berényi Jánosné Csáky Magdolnának Irázhoz való jogainak tisztázására vizsgálatot rendelt. Bihar-megye 1732-iki összeirása már mint pusztát és a nagyváradi káptalan tulajdonát említi. Kót puszta Bihar-megye 1552-iki összeírásában 104még község, Kólthi (ma Komádiban kiterjedt Kóti család) birtokaként, de már az 1732-iki összeírásban mint puszta és Komádi község birtoka fordul elő. Hath és Eöss falukról szintén az 1552-iki összeírás tesz említést és ugyancsak az 1732-iki összeírásban említtetnek mint Komádihoz tartozó puszták. Komádiban ma is vannak Hati nevű lakosok. Megyer faluról a váradi Regestrum 1214-ből tesz említést, de az 1732-iki összeírás mint Komádihoz tartozó pusztáról emlékszik meg. Régi birtokosai a Komádiban lakó Megyeri család elődei voltak. E község a Falusziget nevü dűlőn feküdt.
Részlet Komádiból.
Ismeretlen felvétel.
A Sebes-Körös Komádinál.
Fekete S. felv.
