Konyár.
Konyár.
Konyár, az alföldi síkságon, a Kék-Kálló csatorna mellett fekvő nagyközség, túlnyomóan ev. ref. vallásu, magyar lakosokkal. Házainak száma 633, lakosaié pedig 2765. Postája, távírója és vasúti állomása Derecske. Az álmosdi Chyre nemzetség ősi birtoka. A XV. században a henczidai Bacsó, a Kállay család és a Csákyak, a XVI. században az Ártándyak a birtokosai. 1605-ben Bocskay szabadalomlevelet ad a községnek, 1745-ben pedig a herczeg Eszterházy család a földesura. 1660–93 között a törököktől sokat szenvedett a község. Református temploma részben az ősi egyház maradványa. 1600 körül alakították át. Az egyház II. Rákóczy Ferencznek egy levelét őrzi, melyet 1703 julius 27-én a sámsoni táborban írt. Van itt gőzmalom, olvasó és temetkezési egyesület. A község határán vonúlt át az Ördögárok. Ide tartozik a Konyáritag puszta is. A közelében levő u. n. Konyári-Sóstó Hosszupályihoz tartozik. E fürdőhelyről más helyen van szó.
