Székelyhíd.
147Székelyhíd.
Székelyhíd, az érmelléki hegyek nyugati szélén, az Ér-patak mellett, a nagyvárad–székelyhídi vasútvonal mentén fekvő nagyközség, a hasonnevű járás székhelye, ev. ref. és róm. kath. vallásu, magyar lakosokkal. Házainak száma 759, lakosaié pedig 5003. Van postája, távírója és vasúti állomása. Első ismert lakosai székelyek voltak, a kiket egy 1217-iki oklevél a bihari vár fegyvereseinek mond és Lukács nevű hadnagyukat is említi. Első birtokosa, még a tatárjárás előtt, a Gutkeled nembeli Dorog fia Péter, kinek ivadékai a XIV. század végéig bírják. 1325-ben Zekulhyda néven találjuk említve és 1459-ben már mint város szerepel. Majd koronabirtok, 1402-ben pedig albisi Zólyomy Márton fiai Dávid és Lőrincz a birtokosai. A Zólyomyakkal való összeházasodás révén a csanádvármegyei Makó családra szállott az itteni várkastély és részbirtok, melyet a család utolsó férfisarja, László, 1563-ben kelt végrendeletében, nővére fiának, Szokoly Györgynek hagyományozott, de a melyet még ugyanaz évben János Zsigmond donatiójából Varkocs Tamás bihari főispán és váradi főkapitány szerzett meg. Az új birtokos itt tartotta lakodalmát Telegdy Katalinnal. Míg a község a XIII. század végén még igénytelen falu volt, addig az albisi Zólyomyak alatt már várossá emelkedett és nagy lendületet vett. A Dorogiak alatt vámja volt, de 1417-ben Zsigmond királytól vásárjogot is nyert, a XVI. században pedig már két országos vásárja van. 1460-ban a Zólyomyak várat is építtettek ide, mely azonban 1665-ben elpusztult. A XVIII. században gr. Dietrichstein volt a földesura, most pedig gr. Stubenberg Józsefnek van itt nagyobb birtoka és szép kastélya, mely egyes részeiben még Zólyomy-építmény. 1604-től 1661-ig a község az erdélyi fejedelmek alá tartozott. Ősi, Mátyás-korabeli egyháza, a mai ev. ref. templom, csúcsíves építmény, melyet a gyakori átalakítások eredetiségéből kivetkőztettek ugyan, de azért egyes részletei még ma is nagyon érdekesek. Az újabb torony alatti bejárata gotikus mű. Belől a templom ma már famennyezetes ugyan, de egyes csúcsíves kőgerinczei még láthatók. Az egyik sarokban egy tiszta csúcsíves phiala-töredék van befalazva. A szentély északi oldalán és déli homlokzatán a Zólyomyak czímere látható. A templom falában van elhelyezve Zolyomy 148Tamás sírköve 1588-ból. A toronyban levő harang szintén középkori. A róm. katholikus templomot 1764-ben gr. Dietrichstein János építtette. Azonkívül az izraelitáknak és baptistáknak is van itt imaházuk. A község temetőjében nyugszik dr. Gombos Dániel megyei főorvos, a ki 30 éven át dolgozott a „Polgári élethez való lexikon” czímű munkán, melynek azonban csak az első kötete került sajtó alá. A lakosok kaszinót, polgári olvasó egyesületet, takarékpénztárt, korcsolyázó és csolnakázó egyesületet, vadásztársulatot és temetkezési egyesületet tartanak fenn. Van itten téglagyár is. A községez tartozik Schveitzer puszta.
Székelyhíd. – A róm. kath. templom és gróf Stubenberg József kastélya.
A gróf tulajdonában levő kép után.
Székelyhíd.
Ismeretlen felvétel.
Részlet Székelyhídról.
Ismeretlen felvétel.
