Szent-András.
Szent-András.
Szent-András, az alföldi síkságon, Nagyvárad közelében fekvő kisközség, a központi járás egyik körjegyzősége, gör. kath. vallásu, leginkább oláh lakosokkal. Házainak száma 180, lakosaié 614. Postája Körös-Tarján, távírója és vasúti állomása Össi. E község 1311-ben „Villa S. Andreae” néven Borsi Endre comes birtoka. 1329-ben Sexe comes özvegye bírja. Később a váradi 1. sz. káptalannak is van itt részbirtoka és a XV. században az Izsákay és a Bessenyey család is birtokosa. Izabella királyné 1557-ben Simay Péternek adományozza, de a birtoknak egy részét néhány évvel később Békés Gáspár, János Zsigmond fejedelem kamarása szerzi meg. A mult század elején a Tokody, Lányi, gr. Frimont és a váradi kisprépost volt itt birtokos, most pedig a káptalan. A község Szent András tiszteletére szentelt egyházától vette a nevét, melynek a nyomai egy malommá talakított épületben még láthatók. Gör. kath. templomának építési ideje ismeretlen. Az ide tartozó Össi puszta hajdan egyházas község volt, mely már a pápai tizedjegyzékben, a XIV. század elején szerepel. Iklód puszta szintén község volt. Szt.-András határában állottak még hajdan Szent-Mihály, Szent-Miklós, Megyes és Kakucs rég elpusztult községek.
