Széplak.
Széplak.
Széplak (margittai járás), a Berettyó mellett, a margitta–szilágysomlyói vasútvonal mentén fekvő nagyközség, melynek lakosai között sok a gör. 151kath. és a róm. kath. vallásu, de túlnyomó számban vannak a református magyarok. Házainak száma 286, lakosaié pedig 1913. Van saját postája, távírója és vasúti állomása. E község a XIII. század végén a Turul nemzetség birtoka. Hajdan város, 1228 előtt Simon bán volt a földesura, később Széplaki Lőrincz, azután Héderváry Dénes. 1503-ban a deficziált Erdőhegyi László itteni részét a király Telegdy István kir. kincstárnoknak adományozta. A XVI. század közepén már nyolcz birtokosa van felsorolva, a mult század elején pedig a Kabos és a gróf Dégenfeld család volt a földesura, most pedig gróf Károlyi Tibornénak van itt nagyobb birtoka. A község ősi temploma, a mai református templom, románkori építmény, melynek hatalmas, hengeralaku tornyát és szentélyét 1869-ben lebontották. A hagyomány szerint itt lettek volna hajdan a királyi vadászterületek, a hol bölényekre is vadásztak még és a most már átalakított torony lett volna a bölényvadászok kastélyának őrtornya. Az egyház birtokában három, 1770-ből való, ezüstpohár van, melyeket Szénás Józsefné Terjéni Rebeka és leánya Szénás Ilona adományoztak az egyháznak. Van itt ezenkívül még két templom. A gör. katholikus 1805-ben épült. a róm. kath. pedig 1778-ban csak fatemplom volt és 1837-ben épült fel kőből. A községet 1858-ban majdnem végkép tűzvész hamvasztotta el. A lakosok takarékpénztárt, kaszinót, olvasó-egyesületet és temetkezési egyesületet tartanak fenn.
