Vértes.
Vértes.
Vértes, az alföldi síkságon, a debreczen–nagylétai vasútvonal mentén fekvő nagyközség, túlnyomóan ev. ref. vallásu, magyar lakosokkal. Házainak száma 327, lakosaié 2433. Postája, távírója és vasúti állomása Nagy-Léta. E község már az 1333-iki pápai tizedjegyzékben mint egyházas hely szerepel. 1436-ban az álmosdi Chyre nemzetség birtoka. 1552-ben a Szokolyak, 1732-ben a Nagy család, 1769-ben a Komáromy, később a Fekete család bírja. A XVIII. század második és a mult század első felében földesurai: a Fráter, Fényes, Papszász, Csanády, Magyary, Dersy, Muraközy, Szilágyi és Balogh családok, most pedig Gorove Jánosnak, Kövesdy Imrének, özv. Dersy Lászlónénak, özv. Nagy Móricznénak, özv. Fráter Gyulánénak és Csanády Ferencznek van itt nagyobb birtoka és mindegyiknek csinos úrilaka. A községben levő ev. ref. templom 1815–61-ig épült, a gör. katholikus 1870-ben. A ref. egyház birtokában két érdekes, régi ötvösmű van. Az ide tartozó Reszege nevű dűlő helyén, a hagyomány szerint, hajdan község állott.
Vértes. – Özv. Nagy Móriczné úrilaka.
Saját felvételünk.
