Barsa nemzetség.
Barsa nemzetség.
Az ősi magyar származásu Barsa nemzetség tagjai közül a Váradi Regestrumban Apa, Mika, János, Domonkos Balád és Kelemen tűnnek fel első ízben.
Bölcsője a Csökmő és a Füzes-Gyarmat közti Barsa-puszta, melynek fenmaradt oklevelek szerint, már 1220-ban birtokában volt, sőt a Vár. Reg. szerint, Békés vármegye területén is birtokos volt. A tatárjárás utáni időben Barnabás fiai: Tamás és János tünnek fel e nemzetségből. Pál fiaival, Pál várnagya Kányi Tamás berontott a nemzetség javaiba s ott 3000 márka kárt okozott. Midőn 1278-ban IV. László a Tiszántúlra jött, ez ügyben a Váradon tartott országgyűlésen tanúkihallgatást rendelt (Wenzel – i. m. XII. 251.) 1279. január havában, azután a király kárpótlásul Kányi Tamás birtokait (Orosz helység, püspökmáli szőlő) adta Barnabás fiainak Tamásnak és Jánosnak, továbbá Tamás fiainak Rolandnak és Jánosnak. De e birtokokat a Barsák 1284-ben Dés mesternek és testvérének engedik át. Tamás fiai: 1. Roland vagy Loránt (1279–97), 1284-ben erdélyi vajda, a Gutkeled nb. Joakim leányát vette el, a kiktől születtek: II. István (1316–1337), IV. János (1316–1337 és II. László 1316–57 váradi kanonok. 2. István (1297 † 1279 körül) 1284-ben főpohárnok, 1285-ben Szatmár várm. főispánja, ennek fia: III. István ( † 1332). 3.) Jakab másként Kopasz, 1284-ben főlovászmester, 1304-ben bán, 1306-ban nádor fia: II. Benedek (Beke) 1316. 4. Vak László ( † 1307). 5. Benedek (Beke) 1302-ben Bihar vármegye főispánja; 1308-ban a királyné főtárnokmestere, neje Ákos nb. Erne bán fia, István leánya: Anna. 6. III. János (1279). János fiai: Péter, János és Miklós 1279-ben említtetnek.
Mint látjuk, a nemzetség ezen ágából leszármazott tagok magas méltóságokra emelkedtek. Főleg IV. László uralkodása alatt nagy vagyonra tettek szert. Ekkor nyerik Szalárdot, Rév helységet, de ezeket, valamint Körösszeget a fenti Kopasz nádor pártütése miatt, I. Károly király 1316-ban elvette tőlük s a Borsák várai a koronára szállottak. Ismételt pártütésük következtében 1341-ben ősi birtokaikat is elvesztik. (Hazai okmt. VII. 374.)
