Babonák.
Babonák.
Bihar vármegye magyar lakossága nem nagyon babonás. Babonái között a legszokottabb az, hogy a látogatók valamelyike a kis gyermeket szemeivel megveri (megigézi). Ilyenkor tiszta vízbe parázs szenet – néhol hetet, néhol kilenczet – dobnak, s a vízbe mártott újakkal megfrecskelik (fecskendezik) a gyermek szemeit és arczát. A verés ellen óvszernek azt ismerik, hogy a gyermek kézcsuklójára piros pántlikát kötnek. – Vannak, a kik hisznek a rontásban, a mit csak ráolvasással lehet gyógyítani. – Sokan nem sütnek 228kenyeret Úrnapján, azt állítva, hogy a kenyér, e napon sütve, a kemenczében kővé válik. – A ki este seper, csak reggel viszi ki a szemetet az udvarra, mert az este kivitt szeméttel a szerencsét is kihordaná. Komádin szokásban van az, hogy mikor a menyasszonyt a vőlegényes házhoz viszik, a pitar-ajtó küszöbére seprűt s néha kosarat is tesznek. Ha a menyasszony ezt észre nem veszi, vagy átlépi, úgy nem lesz boldog élete, – de ha felveszi s egy-két seprűhúzást tesz a földön s a seprűt a sarokba állítja, esetleg a kosarat a helyére akasztja, jó gazdasszony és boldog életű lesz. Mindenütt általános hiedelem az, hogy a fecskefészket nem szabad bántani, mert szerencsétlenséget hoz. Nagy-Rábén azonban csak azt tartják, hogy ily esetben a tehén teje véres lesz. Ugyancsak Nagy-Rábén a bábákat boszorkányoknak tartják. Mindenütt elterjedt az a hit is, hogy a villám okozta tüzet csak tejjel lehet eloltani. Általánosabbak még a rostavetés, tehén megrontás, a péntek szerencsétlen nap és hasonló, egyebütt is elterjedt babonák. Szent-Jánoson Lucza napján az asszonyok megsutulják a tyúkokat, hogy több tojást rakjanak. Ez abból áll, hogy a gazda-asszony éfjélkor a tyúkokat seprűvel megbökdösi. Szalárdon azt hiszik, hogy ha tűz van és pénteki napon sült kenyeret tesznek az utcza-ajtó tetejére, az a szelet megfordítja. Kiskerekin az aprómarha-dög ellen valamely rejtekhelyen elhullott tyúkot akasztanak fel. Érmihályfalván, ha a tehén a tejét elveszíti, békát ásnak az istálló küszöbe alá, hogy ismét visszakapja. Kis-Marján a halott sírbatételekor a szemfedélből szakítanak egy darabot és azzal füstölik meg a halott hozzátartozóit, hogy könnyebben felejtsék. Érdekes babona Szent-Jobbon a sajbózás. Ezt az ősrégi szokást a legények nagybőjt elővasárnapjának estéjén szokták gyakorolni. A falun kívül több csoportban nagy tüzeket raknak és az esti harangszó elhangzása után kezdődik a tűzkarikahányás, a mit sajbózásnak neveznek. Pózna végére száraz bükkfakarikát húznak, azt megtüzesítik, egy rézsútosan felállított padhoz vágják, oly erővel, hogy a tüzes karika magasra felrepül a levegőbe. A padhoz vágás alkalmával a legény valamely kívánságot mond: ha a tüzes karika szépen, magasra felrepül, akkor a kívánsága teljesedik. A kártyavetésben mindenütt 229hisznek, az ördögűzésben pedig sok helyütt. Jákó-Hodoson betegség esetén az utczára paszulyt tesznek és a ki legelsőnek átlépi, elviszi a betegséget.
Járomkészítés, székfonás és kosárkötés Erdő-Gyarakon.
Rómer Flóris albumából.
