Szunyogh Péter.
Szunyogh Péter.
Beőthy Andor nyugalomba vonulása után Szunyogh Pétert ültette az alispáni székbe Bihar vármegyének 1893. deczemberi közgyűlése által egyhangúlag nyilvánított közbizalma. Az ő vállaira súlyos föladat nehezedett, miután olyan embert váltott fel hivatali állásában, kit a rajongásig terjedő közszeretet környezett.
Szunyogh Péter Esztárban született, 1855. február 3-án. Atyja Szunyogh Albert, édes anyja Beőthy Erzsébet. Atyja a szabadságharcz egyik vitéz huszárkapitánya, az alkotmányos élet felderülte után a közélet egyik kiváló alakja, az elnyomatás korszakában a biharvármegyei mozgalmak vezére, az ú. n. esztári kis országgyűlés lelke levén, Péter fiának a hazafias eszmék beszívására bő alkalma nyílott. Középiskoláit a debreczeni kollegiumban és Pozsonyban, jogi tanulmányait szintén Pozsonyban és a nagyváradi kir. jogakadémián végezte. 1877. június 20-án már Bihar vármegye tiszteletbeli aljegyzőjévé nevezte ki báró Dőry József főispán, az ugyanazon évi deczember 29-iki általános tisztújítás alkalmával árvaszéki aljegyzővé lett. Ettőlfogva folyton emelkedett; 1885-ben II-od, 1887-ben I-ső, az 1889. deczemberi általános tisztújításkor pedig vármegyei főjegyzővé lépett elő s mint főjegyző és helyettes alispán működött aztán Beőthy Andor alispán lemondásáig, mikor is 1893-ban nagy lelkesedéssel s egyhangulag alispánná választották, mely állását ügyszeretettel, igazságossággal és tapintatossággal tölti be. A közélet különböző ágazataiban is üdvös tevékenységet fejt ki. A kuriai biráskodás vétójáig elnöke volt a vármegyei szabadelvű pártnak, a biharmegyei takarékpénztárnak, a bihar-szilágyi olajipar részvénytársaságnak, a belényes-vaskohi és debreczen–n.-létai vasutnak igazgatósági tagja, valamint tagja a nagyváradi kir. jogakadémia államtudományi vizsgáló bizottságnak is.
***
Az 1901-ik évben a törvényhatósági bizottság tagjainak száma 600, ennek fele czenzus alapján, fele választás folytán tagja a közgyűlésnek. A 300 legtöbb adót fizető megyebizottsági tag között dr. Schlauch Lőrincz 1. sz. püspök foglalja el az első helyet 133,036 korona 24 fillér állami adóval. A választás útján bejutó 300 bizottsági tagot 61 választó kerület választja most is, mint 1872-ben.
A vármegye évenként 4 rendes közgyűlést tart: márczius, június, szeptember, deczember hónapokban, mindenkor a hónap 3-ik szerdáján kezdődőleg.
A szolgabírói járások száma 1884. január 1-től kezdve 20-ról 17-re redukáltatott, eltörültetvén a m.-telegdi, micskei és robogányi szakaszok. A katonai sorozó járások száma 17. Az állandó választmánynak 1872. óta folyvást 80 tagja van, a kik 4 szakosztályra oszlanak meg.
