Tanügy.
Tanügy.
A Várad visszafoglalása után visszatért jezsuiták 1692-ben elemi és gramatikai iskolát nyitottak. Az elemi iskolák közül a „Nemzeti iskola” számára 1761-ben Mária Terézia az Ujvárosban felépült papnevelő házát adta.
Salamon József váradi kanonok 1773-ban egy kis intézetet létesített saját házában, majd árva- és menedékházat alapított. Némethy Ignácz váradi kanonok 1823-ban kelt végrendeletével egy nagyobb alapítványt tett nevelési czélokra. Időközben Lajcsák Ferencz, későbbi váradi püspök is alapított egy nevelőintézetet. Nagynevű utóda Szaniszló püspök újabb alapítványával és mások adományaival is gyarapította ezt a két intézetet, melyből és a Salamon József alapítványból keletkezett a mai Szt. József finevelő intézet.
1780. november 4-én nyilt meg a jogakadémia. II. Lipót 1792-ben a gör. kath. ifjuság nevelésének czéljaira adományozta a jezsuiták telkét és 20 alapítványi helyet szervezett. A nagyváradi katholikus gimnázium vezetése az 1790/91 tanévtől kezdve kizárólag egyháziak kezébe került, de 1802-ben a visszaállított jászai premontrei rendre bízatott. A reformátusok iskolái közül a nagy-szalontai már a szatmári béke után felállíttatott. A szalontai négyosztályú gimnáziumon kívül a reformátusoknak 1848. előtt még Nagyváradon és Derecskén voltak középiskolái. Belényesen Vulcan Sámuel gör. kath. püspök a XIX. század elején VI. osztályú gör. kath. gimnáziumot alapított, melynek tanárai 1848-ban még mind magyarok voltak. (Hegyesi Márton, Bihar 1848–49-ben.) Végül még 1848. előtt a Váradon állomásozó 37, és 39. számú gyalogezredek számára két katonai gyermeknevelő intézet tartatott fenn.
