A bihari várbirtokok.
A bihari várbirtokok.
A bihari várbirtokokat a fenmaradt oklevelekből következőkép állíthatjuk egybe:
Cornust (Vár. reg. 136 §.) 1202–35. Pesty Frigyes szerint, a mai Kornyest lehet, de valószinübb, hogy a mai Körmösd puszta. Nyék (Vár. reg. 147. §.) 1307-ben kiadott oklevélben is mint várbirtok említtetik. (Pesty Frigyes – Vársipánságok 185. l.) Gyán 1219. Három Gyán helység volt, melyekben a mai Kötegyán, Mezőgyán és Vizesgyán községeket keressük. Az egyikben a szent király jobbágyai, a másikban vár-jobbágyfiuk, a harmadikban várnépbeliek laktak. (Vár. reg. 211. 241.) Ebey 1217, a hol a székelyszászi centurio alá tartozó várnépek laktak. Sadan 1234. (Zsadány). Varas-Sukló 1234. (Sikló és Varsánd. Aradm.) Hasay 1234. (Harsány). Ez utóbbi három várbirtokot II. Endre, Demeter főtárnoknak adományozta. Bajon 1202–35., lakosai halászattal foglalkoztak. (Vár. reg. 291. §.) Csojka, máskép Avas-erdő, a Mező-Telegddel határos Kis-Jenő mellett. 1236. (Fejér IV., I. 65.) Hoth 1229. (Vár. reg. 170., 342., 366. és 386. § §.) – O’sváth Pál szerint a komádi határban fekszik. Soh, néha Sob- és Sós-nak is iratik, a szent király jobbágyainak lakhelye. (Vár. reg. 147, §.) Székelyhíd. 1217., a hol a székelyek laktak, hadnagyuk Lukács volt, később a Guthkeledeké lett. (Vár. reg. 323. §. és Wenczel IX., 196.) Oros (ma Puszta, Zsáka határában) 1221. (Vár. reg. 368 §.) Kolond 1221. Albis 1217. Gonsoy 1221. Zwdan 1249 (Zsadány) Wkan 1249. (Okány) Keer 1249. Belchyeő,a Körös mellett, 1249. (Bőcsi puszta) Borok, földtér a középső Körös mellett, 1249. Hewyo, földtér, 1249. (Hévjó = Hájó) Bikally, vagy Bekaly, földtér, 1249. most Kolozs-megye Fyld, földtér, 1259. most Kolozs-megye. Almás földtér 1249. most Kolozs-megye. Ez utóbbi kilencz várbirtok Pál udvarbirónak eladományoztatott. (Wenzel, VII. 284.) Végül a bihari vár jövedelmeihez tartozott a körösi révvám is, melyet szent László király a váradi püspöknek adományozott. (Hazai okmt. VII., 2. l.)
A bihari várbirtokokon kívül, a mai Bihar vármegye területén, még a kolozsvári fehérvári és a bolondóczi váraknak voltak tartozékai:
I. A kolozsi vár tartozékai mélyen benyultak a szomszédos várföldek közé. Várkerületéhez tartoztak: Szoboszló, mely nem alkotott önálló várkerületet, hanem a kolozsi vár tartozékát (Vár. reg. 157., 254. és 329. §.), továbbá Szovát (Vár. reg. 145. §) és a régebbi szabolcsvármegyei Nádudvar.
II. A bolondóczi várhoz Léta helység tartozott e megyében. E vár tartozékai ugyanis szanaszét szórva feküdtek a szomszédos, sőt a távolabb fekvő várterületek közé beékelve.
Létát, mely a Berettyó folyó mentén fekszik, még V. István király a királyi tárnoki népnek adományozta, a kik 1291-ben a Guthkeled nembeli Kozma fia Kozmának elörökítették, mely adás-vevési szerződést III. Endre király is megerősítette. (Hazai okmt. VI, 360. l.)
Láthatjuk tehát, hogy a várbirtokok eladományozásával mindegyre kevesbedtek a régi várszerkezetet fentartó tényezők, miáltal a várrendszer 461eredeti rendeltetésétől mindegyre jobban eltávolodik s a tatárjárás utáni korszakban már helyet ád a nemesek közönségéből alakult vármegyének.
Szent László holtteste a váradi székesegyház előtt.
(A bécsi képes krónikából.)
