3. Közállapotok és művelődési viszonyok a XVI–XVII. században.
3. Közállapotok és művelődési viszonyok a XVI–XVII. században.
Az ország három részre szakadásával romba dőlt államegység a megyei önkormányzat kifejlődésére vezetett, mely a vármegye közéletében annál erősebben domborodik ki, minthogy Bihar is az erdélyi fejedelemséghez csatoltatott, hová a fejedelemség önállóságának megszüntéig tartozott.
536A XVI. század folyamán hozott törvények, a vármegyének teljesen szabad kezet biztosítanak, úgy a tisztviselők választását, mint a bünügyekben való bíráskodást illetőleg.
A törökök előnyomulása s a hódoltsági részek közelsége miatt, a török martalócz csapatok gyakori beütései elől a lakosok védett helyek oltalma alá igyekeztek menekülni, miáltal kezdetét veszi a nagyobb tömegekben való letelepülés, egyes helyek túlnyomó népessége, a környékbeli többi helységek elnéptelenedése mellett. Egyes helyek népességének növekedésével, mindinkább előtérbe lép a vármegyei, vagy a földesúri hatóság alól való függetlenítés, vagyis a városi önkormányzati szervezetre való törekvés. Már Fráter György különös figyelmet fordított a városok fejlődésére. Belényes polgárainak kérelmére a régi püspököktől nyert kiváltságokat megerősítette. (Bunyitay I. 401.)
Várad a mohácsi vész után.
Közigazgatás a törökök kiűzetése után.
Földmívelés.
Ipar.
Műveltség.
Várak
Várad fürdői.
Fényüzés a XVI–XVII. században.
