Keleti vasút.
273Keleti vasút.
A keleti vasút Bihar vármegye területén Nagyváradtól Kolozsvár felé Feketetó és Csucsa községek között fekvő megyei határig 77.7 kilométer hosszúságban terjed.
E vasút az 1868. évi XLV. törvényczikk alapján Warring Károly londoni lakosnak és általa megnevezett társainak engedélyeztetett. A keleti vasút nagyvárad-kolozsvári vonalát az engedélyokirat szerint 1869. évi deczember hó végéig kellett volna a forgalomnak átadni, tényleg azonban e vonal csak 1870. szeptember hó 7-én nyilt meg. Habár e vasút az engedélyezés sorrendje szerint az utolsó volt, a vonal megváltása tekintetében első lett a vármegyében, és pedig az 1876. évi L. törvényczikk értrelmében az 1876-ik év február hó 1-étől ment át a magyar állam tulajdonába.
A társaság üzemkezelése alatt már a megnyitás utáni első hónapokban nagy terjedelmü pótépítkezések váltak szükségessé; a hegyes dombos, ipar nélküli vidéken pedig az üzemi bevételek sem lévén elegendők a befektetett tőke kamatoztatására, az engedélyokirattal biztosított kamatgarancziát a legnagyobb mértékben igénybe vette, a mi az akkori kormányt arra késztette, hogy e vonalat mielőbb váltsa meg.
A megváltásnál az előbb idézett törvényczikkel beczikkelyezett szerződés értelmében 75.000,000 forint kölcsön törlesztését a kormány vállalta magára, azonkívül a társaság által kibocsátott 3 darab 200 forintról szóló részvényért 2 darab 100 forintos állami kötvényt adott, azon korlátozással, hogy az így kibocsátandó kötvények száma 9.989.300-nál több nem lehet, végül lemondott a társaságnál levő követeléseiről és így a keleti vasút beváltási ára kilométerenként 141,881 forint volt.
Az imént leírt államosítások befejezése, azaz 1890 óta, Bihar vármegye területét 214.9 kilométer hosszú, elsőrangú államvasúti vonalak szelik át.
