Az irodalom többi jelesei.
Az irodalom többi jelesei.
Az irodalom terén még a következő biharmegyei születésü férfiak és nők szereztek maguknak nevet:
Balázsovich Kálmán (binyóczi) ügyvéd (sz. 1847). Irt hirlapi czikkeket s megirta az 1877. évi XXII. t.-czikk magyarázatát. – Beczner Friges tanár (sz. 1848). Irt értekezéseket és szerkeszti a tiszántúli ref. középiskolai tanáregylet évkönyvét. – Beőthy József 1778-ban egy latin beszédet írt és egy hosszabb értekezése kéziratban maradt. – Berkovits Ferencz ügyvéd a telekkönyi javaslatról írt tanulmányt 1877-ben. – Bihari Imre tanár (1829) 1872-ben megjelent munkája „Természetjog vagy jogbölcsészet”. – Csete Lajos (1858). A „Pokrócz Ádám” alakjának megteremtője. Humorisztikus naptárai több ízben jelentek meg. – Ciora János g. keleti lelkész (1851) szerkesztette a román tanítók egyesületének közlönyét. – Clintocu János g. kath. lelkész (1849). Irt ódákat és egyéb költeményeket. – Csöregh Gyula min. tisztviselő, tárczákat és költeményeket ír különböző lapokba. – Czajlik István igazgató-tanár, gazdasági szakíró (1852). Munkája: Csikónevelés. (1891.) – Deczky Károly korán halt el. Munkája: „Deczky Károly hátrahagyott költeményei.” (1868.) – Ember Károly ev. ref. lelkész (1854). Szépirodalommal foglalkozott. Munkája: „Jellemképzés a népiskolában.” (1888). – Ercsey Imre orvos (1815). Számos kiváló szakczikket és értekezést írt 1815–30 között. – Erdődy Imre tanár (1857). Számos tudományos, ismeretterjesztő, tanügyi és szépirodalmi czikket írt. – Feldmann János Ede orvos. 1831-ben latin nyelven írt orvosi értekezéseket. – Flóra Ferencz kanonok 1846 körül theologiai czikkeket és értekezéseket írt. – Futó Mihály tanár a determinánsokról írt munkát 1885-ben. – Gávra Sándor igazgató (1797). Munkája: „Egy történeti töredék az erdélyi román egyházról.” – Gedeon Ferencz ny. törvényszéki tanácsos. Munkája: „Az élet iránya.” (1875.) – Gerő Attila (1870) tárczákon kívül műfordításokkal foglalkozik. – Göndöcs Lajos igazg. tanító (1819) a Vasárnapi Ujságba és a Néptanítók Lapjába több ismeretterjesztő czikket írt. – Grubi (Ferencz) Dávid orvos (1814) a mult század első felében számos szakczikket írt külföldi szaklapokba. – Győry Lajos ev. ref. lelkész (1800). Számos egyházi szent beszéd jelent meg tőle. – Gobóczy Károly községi jegyző (1825). Számos gazdasági czikket írt a szaklapokba. – Horváth Döme bölcseleti doktor (1862). Munkái: „A kedély és annak kifejlesztése” (1884) „Az emberi lélek halhatatlansága” (1884.) – Husety József jogi doktor, latin nyelvű értekezést írt 1788-ban a büntetés czéljairól. – Irinyi János (idősb) birtokos (1787). A mult század első felében számos mezőgazdasági czikket írt. – Ivánka Sámuel tanár (1826). Zene- és énekirodalmi munkákat és czikkeket írt. – Kabos Sándor, a Jézus-társaság tagja. A XVIII. század 2-ik felében megjelent munkája: Panegyricus E. Ivoni. – Katz Henrik igazg. tanító (1849). Számos szakczikket írt. – Kálmán Jüzsef ügyvéd (1854). A „Nagyvárad” egyik szerkesztője volt. – Kalmár Ferencz tanító (1828). Pedagogiai czikkeket írt tanügyi lapokba. – Kiss Ferencz megyei főorvos (1833). Számos szakczikkel gazdagította a tudományos irodalmat. – Kiss Lajos tanár (1855). Szépirodalmi és tanügyi czikkeket írt. – Kiss Sándor tanár (1820). „Az Izrapatak regéje” czímű epikai költeménye megjelent a Figyelőben. – Kocsán János (ifj.) kir. aljegyző (1872). Költeményei és tárczái a fővárosi és vidéki lapokban jelentek meg. Munkája: Csendes Dalok (1896). – Kócsi Patkó János, szinész (1771). Munkája: A havasi juhászleány. Énekes játék 2 felv. Irt és fordított kisebb színpadi dolgozatokat. – Kocsis Alajos orvos (1831). Számos szakczikket írt. –Kovács Dániel tanár (1862). Tanügyi czikkei a szaklapokban jelentek meg. – Kovács Ferencz tanító (1843). Munkatársa volt az aradi „Alföld” czímű lapnak. – Kovács Gábor községi jegyző (1856) számos költeményt és czikket írt. Munkái: Költemények, (1878.), Jegyzői irálytan. – Kovács István m. főorvos (1830). Szépirodalmi és szakczikkeket írt. – Kovácsi Kálmán theologus (1873). Számos költeménye jelent meg a vidéki lapokban. – Körössy Antal ev. ref. tanító Furtán (1843). Két földrajzi munkát írt iskolai czélokra. – Krasznayné Frankl Mari (1862) Nagyváradon a lapok számos elbeszélést közöltek tőle. Több fővárosi lapnak is dolgozott. – Kuthy Sándor ev. ref. lelkész (1783). Munkája: Halottak beszélgetése (Erdélyi Múzeum). Költeményeket is írt. – Kutsera Ferencz plébános (1865) egyházirodalmi téren sokat dolgozott. – Landesberg Sándor bécsi hirlapíró (1848) néhány humoros német munkát írt és élczlapot szerkeszt. – Légrády Imre ügyvéd és udvari ágens (1778). Munkái: Was ist, und was enthält eine Constitution? (1848). Nekrolog Pázmándy Horváth Endre haláláról (1839). – Schiff Ernő ismert gyermekorvos, kitünő szakczikkei az akadémiai értesitőkben és az orvosi szaklapokban jelentek meg. – Schreiner Márton izr. teologus (1863) h. 1894. óta berlini tanár. Szakczikkei a külföldi folyóiratokban jelentek meg. – Tatai András tanár (1803). Több tankönyvet irt.
