Biki Károly–Csatáry Lajos.
366Biki Károly–Csatáry Lajos.
Biki Károly, ev. ref. lelkész, született 1846. Bihar-Tordán.
Munkái: Keresztyén erkölcstudomány. (1873). Női arczképek a történelemből. (1873). Ifjúkorom emlékei. (1878). Egyházi beszédek. (1880). Esti órák. (1883). Elbeszélések. (1890). Szerkeszti a Reformátusok Lapját.
Bogyó (Steiner) Samu a kereskedelmi akad. tanára Budapesten, született 1857. január 7-én P.-Tamásiban. A kir. József műegyetemen a mennyiségtan és ábrázoló mértanból tanári képesítést nyert.
Munkái: Politikai számtani feladatok. (1886). Feladatok a kereskedelmi számtanhoz. (1886).
Bojthi (Veres) Gáspár, tanár, Bethlen Gábor titkára és I. Rákóczy György fejedelem udvari embere, született Bojton. Atyja, Veres János, fölszabadítótt jobbágy volt. Tanult Heidelbergában és hazatérvén, Bethlen Istvánnak volt a nevelője. Bethlen Gábor történetírójává tette és I. Rákóczy György többször felhasználta titkos követségekre is.
Munkái: Üdvözlő-beszéd Bethlen Gáborhoz. (16l7). Az isten mindenhatósága. (1620). A gyászszertartások két könyve. (1624). A nagy Bethlen Gábor viselt dolgai 12 könyvben. Csak három könyv jelent meg belőle nyomtatásban, a többi kéziratban maradt és jórészt elkallódott. Bethlen Gábor nemzetségéről. (Egy ívnyi latin kézirat az Erd. Múzeumban).
Boross Vilmos hirlapíró, született 1859. márczius 28. Nagyváradon.
Munkái: Tárcza levelek. (1882). A zsidó (a nép számára). Az Olympustól Istóczyig. (1888). Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegyei czelebritások. (1888). Csigabigák. (1891). Mátyás király, az igazságos élete. (1891). Ketel vitéz. (1891). Turesque cz. szinművet, prológot és Hattyúdal cz. hazafias drámai költeményt írt.
Böszörményi (Vonza) Pál, Debreczen főbírája s országgyűlési követe, született 1757. november 1. Székelyhídon. Meghalt 1825. február 2. Debreczenben.
Munkái: Luctus Szatmariensis. (Üdvözlő versek). (1812). A köznép számára készült kézikönyv. (1824). A falusi iskola. (1824).
Bucsi Antal, bölcselettudor, született Nagyváradon. Atyja, Bucsy Mihály, bihari alispán volt. A jezsuita rendbe lépvén, Kolozsvárt adta ki verseit ily czímmel: Selecta heroum Daciae spectacula és Laus posthuma Sigismundi e com. Kornis. (1831–32).
Csatáry (Grósz) Lajos, született 1832. november 16. Nagyváradon. Részt vett a szabadságharczban és 1849. június havában százados lett. Majd török szolgálatba lépett. 1855-ben orvostudorrá avattatott. Nagyváradra visszatérve, 367tiszti főorvos lett. Egyike volt azoknak, kik a bihari Deák-pártot megalakították 1868-tól kezdve a budapesti egyetem jogi karán működik, mint a törvényszéki orvostan magántanára. 1871-ben ő állította fel a nagyváradi bábaiskolát. 1878-ban magyar nemességet nyert.
Több értekezése látott napvilágot a nemzetközi kongresszusok évkönyveiben. Munkái: A törvényszéki orvostudomány gyakorlati kézikönyve. (1857). Orvosi rendőrség. (1863). Orvosi kalauz. (1876). Vasúti és hajózási egészségügy. (1885). Kisebb füzetekben is több egészségügyi dolgozata jelent meg.
