Pável János–Roboz Andor.
Pável János–Roboz Andor.
Pável János, entomologus és múzeumi gyűjtő. Született Nagyváradon. A múzeum állattárát több új állatfajjal gazdagította. Horváth G. társaságában kiadta a magyarországi nagylepkék névjegyzékét.
Pálffy Albert, született 1823-ban Nagyváradon. Különösen a franczia irodalommal foglalkozott. 1884-ben az akadémia tagja lett.
Munkái: Magyar millionair. (1846). A Hóra világból. (1846). Feketekönyv. (1847). Egy földönfutó hátrahagyott novellái. (1850). A fejedelem keresztlánya. (1847). Erdély történetéből; Atyai ház: Esztike kisasszony professzora. (1884). Egy mérnök regénye. (1885). Anya és grófnő. (1886). A régi Magyarország utolsó éveiből. (1894). stb., stb. Írt még jeles regényeket, novellákat a hirlapokba is és Csernátonyival szerkesztette a „Márczius tizenötödike” czímü hirlapot.
Paskó Kristóf született 1634-ben Székelyhídon. Erdélyben az udvarnál magas rangra emelkedett, de Béldi Pál felségsértésében ő is bünösnek érezte magát és Patakra menekült, a hol meghalt. Erdélynek romlását írta meg versekben; könyve ma már ritka s mint történeti kútfő szerepel. Munkájának teljes czíme: A nemes és régen híres Erdélyországnak keserves és szomorú pusztításáról írt síralom.
Péch Antal, bányászati író, miniszteri tanácsos, akadémiai tag. Született Nagyváradon 1842. június 14-én, meghalt Selmeczen, 1895. szeptember 18-án.
Nevezetesebb munkái: Magyar és német bányászati szótár. (1879, 91). Az érczek előkészítésének elvei (1869). Alsó-Magyarország bányamívelésének története. (I. 1884. II. 87.) A selmeczi bányavállalatok története. (1881). A bányatérképek szerkesztésének új módja. (1878). A Bányászati és Kohászati Lapokat 1868-tól 1870. végéig szerkesztette.
Perger János, született 1791. Nagyváradon. A tudományos akadémia előbb levelező, majd rendes tagjának választotta. Meghalt 1838. május 25-én.
Munkái: Bevezetés a diplomatikába. (1821). Verbőczi István magyar törvénytára. (1831). A magyar és hazája régente. Munkatársa volt a Tud. Gyüjteménynek s a Közhasznbú Esmeretek Tárának. Szerkesztette a törvény-tudományi műszótárt. Kéziratban maradt: Értekezés a jobbágyokról cz. munkája.
Rádl Ödön, író és előkelő nagyváradi ügyvéd, a Petőfi-társaság tagja, a nagyváradi társaság egyik kiváló alakja, született Alsó-Lugoson, 1848-ban. A Szigligeti-társaság elnöke és mint ilyen rendkivül hasznos tevékenységet fejt ki. Szónoki megnyitó beszédei valósággal irodalmi eseményszámba mennek Nagyváradon.
Önálló művei: Egy tél Olaszhonban; Michel Berend költeményei; Levelek egy német faluból; Jean Paul; Szomorú történetek. (1871). Irt kritikai és aesthetikai czikkeket is. Szerkesztette a Nagyváradi Lapokat és a Tiszavidéket.
Reviczky Szevér, író, született Nagyváradon 1840-ben, meghalt Pesten 1864. szepgtember 25-én. Irodalmi működését a Hölgyfutárban megjelent kritikai czikkeivel kezdte meg. Számos, a külföldi irodalmat tárgyaló közgazdasági és kritikai czikket és ismertetést irt a Pesti Napló, Budapesti Hirlap, Szépirodalmi Figyelő, Ország Tükre és Koszorú czimű lapokba. Fordította Huszár Imrével Hugó Viktor: Nyomorultak cz. regényét. (Pest, 1862.) 1864-ben Anyagi Érdekeink cz. közgazdasági lapot alapított. Párbajban vesztette életét 1864-ben.
Roboz Andor, budapesti tanár, született Nagyváradon 1869. január 19-én.
380Megjelent munkái: Gyakorlati német nyelvtan magántanulók használatára (1897). Napsugárban; Derült világ; Ki van odabenn?; Madárvilág és Vidám órák czimű gyermekvers kötetek (1899). Iskolai történetek (1901). Keleti költők fordításai megjelennek 1895. óta szétszórtan. Könyvbirálatok 1901-ig a Magyar Kritikában. Lenkei Henrik tanárral egyűtt: Köszöntő könyv gyermekek számára. Sajtó alatt: Kisértetek czimű regény és egy franczia nyelvtan középiskolák, polgári és felső leányiskolák számára.
