Kórházak.
Kórházak.
A biharmegyei közkórházat a megye létesítette ugyan, de e mellett legnagyobb részben egy hiányzó városi kórházat is pótol. 1806-ban a megye többszörös alapítványaiból épült. Kezdetben kis terjedelmü volt. Ma az egész rendelkezésére álló 31/2 holdnyi területet elfoglalja. Jelenleg 250 ágyra van berendezve, és 425 beteg is elhelyezhető benne. Van elkülönítő terme fertőző betegek részére, hullaház, bonczterem és gőz-desinfector berendezése. Az orvosi személyzet 5 orvos, kiknek élén dr. Fráter Imre kórházi igazgató áll, a ki a sebészeti-osztály vezetője is. Az igazgató-főorvos, kitünő műtő lévén, a legnagyobb szabásu műtéteket hajtja végre, évenként 250–300 esetben.
A városnak legrégibb kórháza, az irgalmas-rend kórháza. A rendházzal kapcsolatos kórház csak 22 ágyra van berendezve és benne évente átlag 400 beteg nyer ápolást. Főorvosa dr. Wimmer Julián perjel. A rendnek a kórházzal kapcsolatban jól berendezett gyógyszertára is van.
Részlet Püspökfürdőből.
Fekete S. felvétele.
340A mult század eleje óta áll fenn a nagyváradi izraelita Szent-egylet (betegápoló és temetkezési egylet) által fentartott izraelita-kórház. Jótékonyságát főkép a nagyon szegény zsidó-vallású lakosság köréből veszik igénybe. 1856-ban rendeztetett be. Egy nagyobb kórteremből, két kisebb szobából áll, egyikben 13 ágygyal a férfi betegek számára, a másik két szoba egyike az 5 ágyas női osztály, a másika külön szoba két ágygyal. Van még egy orvosi rendelő szobája, egy műtősszobája, fürdőszoba és hullaháza. Személyzete két orvos, és egy férfi- és nőápoló. A kórház első orvosa dr. Grósz Frigyes volt, ugyanaz, a ki 1830-ban a nagyváradi szemgyógyintézetet alapította. Ez az intézet eredetileg a „szegény vakok gyógyintézete” nevet viselte. Érdekes adatokat olvashatunk róla abban a jelentésben, a melyet dr. Grósz Emil, jelenleg a budapesti egyetem magántanára, állított össze 1884-ben. Az alapító az intézet létesítésének indokait első, 1847-ben megjelent jelentésében így írja meg: „Bihar és szomszéd megyékből ide sereglett szegény szembetegek, különösen a csak műtény által gyógyíthatók, sürgeték az intézet felállítását.” S habár dr. Grósz Frigyes minden segély nélkül alapítá az intézetet, annak szabályai így szóltak: „2. §. Minden szegény szembeteg… kivétel nélkül ez intézetben lehetőségig segélyt nyer… – 8. §. Az összes költséget a tulajdonos fedezi.” 1858-ban az alapító meghalt s a következő igazgató dr. Grósz Albert lett. A biharmegyei közkórház újjászervezése óta az intézet a nevezett kórház külön osztályaként szerepel. Egy félszázad alatt az intézetben ápolt szembetegek száma 2460 volt, a kiken kivül még jóval nagyobb számú bejáró szembajos nyert segítséget.
A helybeli „Kereskedelmi kóroda-egylet” mintegy három évtizede kis kórházat tart fenn. Tizenkét ágyat foglal magában és csupán az egyesület beteg tagjainak befogadására szolgál. A betegek gondozását két orvos és egy ápoló teljesíti.
A nagyváradi gyermekkórházra néhai dr. Mayer Antal még 1875-ben tett 500 forintos alapítványt; néhai Sztaroveszky Imre földbirtokos és nyug. huszár-főhadnagy pedig minden ingatlan és ingó vagyonát – hivatalos becslés szerint 145,000 koronát – egy nevéről nevezendő szegény-gyermekkórház czéljaira 341hagyta. Ez alap növeléséhez dr. Hoványi Ferencz nyug. városi főorvos járult 25,000 koronás gyűjtéssel. Később a város polgármestere is gyüjtött 14,000 koronát. Jelenleg e czélra a város, dr. Hoványi 2,000 koronás alapítványát beszámítva 242,000 koronával rendelkezik (ingatlanokkal), ezek közt egy 56,140 m. terjedelmű telekkel s azon több épülettel. Míg az egész alapítvány felszabadul, egy kisebb, tizenkét ágyas kórház fogja a czélt szolgálni.
